Vy světel zřídla hvězdnatá... (Cseh)
Vy světel zřídla hvězdnatá, když z hloubi své tak hledím k vám, má duše jest jak poďtata, a přec na mysli okřívám.
Neb vy jste věčnost, spřízněny tím klidně krásným mihotem, bez sporu, stálé, blaženy i blažící svým životem.
A já jsem bytost, schvácená na délku několika jar, tu v žal, tu v slast potácená jen bublina, letící v zmar.
A jsem si sotva pohádkou, ni sobě nerozluštěný, dech činy mé, i památkou do věkův bouří puštěný.
A přec mi jest, že duši mé tak příbuzny jste, nejsladší: či sestry mé, či hvězdy mé – však o vás že jsem bohatší. Feltöltő | Efraim Israel |
Kiadó | ELTE BTK Szláv Fililógia Tanszék |
Az idézet forrása | Cseh költők antológiája II. 19. századi költők |
Könyvoldal (tól–ig) | 320 |
|
Ti fényforrások, csillagok... (Magyar)
Ti fényforrások, csillagok, ha mélységemből fellesek, a lelkem szinte összerogy, de szellememben friss leszek.
Az öröklét, ti vagytok az, a villogásban rokonok, állandó, békés, nagy tavasz, boldogítók és boldogok.
Én lény vagyok, idelökött egy pár tavaszra valaki hányódni kín és kéj között, mint buborékot fújva ki.
Magamnak sem megfejthető rejtély is csak alig vagyok, mit véghezviszek, levegő, szertefújják a századok.
Mégis, lelki rokonaim, és oly drágák vagytok nekem: nővéreim, csillagaim, dúsabb veletek életem.
Feltöltő | Efraim Israel |
Kiadó | ELTE BTK Szláv Fililógia Tanszék |
Az idézet forrása | Cseh költők antológiája II. 19. századi költők |
Könyvoldal (tól–ig) | 321 |
Megjelenés ideje | 2016 |
|