Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hrubín, František: Éjszaka Verlaine-nel (Noc s Verlainem (Nesmírný krásný život) Magyar nyelven)

Hrubín, František portréja

Noc s Verlainem (Nesmírný krásný život) (Cseh)

Za únorové noci bez konce
ječivé bičování sirén.
Dech měst se zlomil.
Ve sklepích nesly hloučky hlemýždí
své prázdné domy.
Tma, jenom tma.

V mém náletovém zavazadle
několik básní z Verlaina.
Čekals, že zhaslé světlo ještě zhasne.
Tak zhoustlo ticho po tom vytí,
že mezi stránkami se vzňal
bělostný měsíc z jedné básně –
bělostný měsíc,
bratr lun.

Studeným jasem otřel čelo mé,
prošel zdí jako hustou mlhou
a stoupal pustým schodištěm,
až chvění listnatého háje
odělo vylidněný dům.

Tu vyloupl se ze svraskalých střech:
bělostný měsíc.
A jeho jas
rozlil se v lesích,
rozlil se v nás.

Dunění v dálce. Zatímco se domy
na prach rozpadaly,
stoupal a zvedal klenutí
slavičí katedrály,
bělostný měsíc Verlainův,
vysoko, svobodný a tichý –

navěky mír. 



Éjszaka Verlaine-nel (Magyar)

Határtalan február-éjszakán
szirénák jajduló ostorcsapása.
Városok lélegzete megszakadt.
Pincékben csiga-csoportocskák
cipelték üres házukat.
Sötétség, csak sötétség.

Az én légótáskámban
Verlaine versei. Vártad,
hogy a kihúnyt fény még jobban kihúnyjon.
Olyan csönd lett az üvöltés után,
hogy a könyvlapok közt kigyúlt
a fehér hold az egyik versben –
a hold fehéren,
holdak bátyja.

Hűs fénnyel megtörülte homlokom,
átszállt a falon, mint sűrű ködön,
a puszta lépcsőházban lépkedett,
úgyhogy a kihalt ház lombos liget
remegésébe öltözött.

S ekkor rücskös tetők mögül kiszállt
a hold fehéren,
s a fénye
végigömlött az erdőn,
elömlött bennünk,

Távol dübörgött. S míg házak omoltak
porrá, mind magasabbra hágott
s a fülemüle-katedrális
boltozatát fölénk emelte
Verlaine holdja fehéren,
magasan, némán, szabadon –

örökös béke.



Az idézet forrása1959, A modern cseh líra kincsesháza IV., szerk. Zádor András, Európa Könyvkiadó, Budapest

minimap