Letní sonety 01. Sonet úvodní (Cseh)
V těch dnech, kdy blankyt žhavý, modravý zem celou na prach šedý pálí skorem, kdy tělo klesá tíhou únavy a myšlenky už není v mozku chorém,
ten sonet krátký, ostrý, míhavý jest jedinou z těch poetických forem, jíž možno chytit nápad prchavý, jak dobří mistři jsou nám toho vzorem.
Při modrém dýmu lehké cigarety takový sonet napíše se lehce: rým přijde sám, a myšlenky on nechce,
a člověku ta forma nějak zvoní, jako když slýchal šťasten přede lety zpěv cvrčků v poli ostrý, monotónní.
(1890) |
Nyári szonettek 01. A szonett elviselhető könnyűsége (Magyar)
E napokban, mikor az ég tüzet okád és porrá perzseli a földet, mikor elengedi magát a test és kiürült aggyal a földre görbed,
a rövid, metsző, vibráló szonett az egyetlen verses műfaj, mi költhet, amint példázzák roppant mesterek: megragadható vele röpke ötlet.
Egy cigaretta kékes füstködében könnyen megírhatsz egy ilyen szonettet; rím majd akad, s mondandótlan pereghet,
valahogy az a forma is előzöng, hiszen boldog múltadban voltaképpen hallhattad tücsköktől a zöld mezőkön. A szonett elviselhetetlenségéről lásd a német Gernhardt (Robert) „Adalékok a leghíresebb — olasz eredetű — versalakzat bírálatához” („Materialien zu einer Kritik der bekanntesten Gedichtform italinischen Ursprungs”) című szonettjét itt, a Magyarul Bábelben-en.
|