Machar, Josef Svatopluk: Őszi szonettek 07. A közéleti kitűnőségekről (Podzimní sonety 07. Sonet o našich výtečnících Magyar nyelven)

Dvě myšlenky či tři má on
a jimi renomuje
po vlastech našich jako zvon,
jenž dvěma rázy duje.

Tu vbije v řeč je, v fejeton,
tu v knihu rozřeďuje —
tak živ je z nich až v dnů svých sklon
a velkým mužem sluje.

A národem pak vane žel
nad smrtí muže ctného…
A zatím za několik jar

rýpalů kdesi vzkřikne pár:
Jen dvě — či tři myšlenky měl —
a ty nebyly jeho!
   
   
   
(1892)

Van két-három ötlete, sej-
haj! ettől ő nagy ember,
mint az a nagyharang, amely
kettőt üt, több sosem kell.

Belőlük száz cikket kifej,
beszéde, könyve tenger,
megél belőlük; nagy a fej,
bírálni senki nem mer.

A nagy-nagy férfi hogyha holt,
búsul nemzete rajta...
S néhány év múlva valahol

néhány rossznyelv imígy dalol:
Két-három gondolata volt —
azt is máshonnan nyalta!