Ballada stará — stará! (Cseh)
Rukama lomila, po břehu chodila, na kámen poklekla, dceru porodila.
»Chceš Ty, matičko má bledá, bych Ti rybek nalovila?« — Jak bys sítě rozhodila, vždyť se’s sotva narodila! —
»Chceš Ty, matičko má bledá, bych si plinky vybílila?« — Zanech plinek, dlouhá cesta, čas, bys sobě popílila! —
»Vlna s vlnou v rozhovoru, mám se po vodě dát dolů?« — Po vodě se dáme spolu, zastavíme mlýnská kola, aby mladý mlynář věděl, kdo ho před soud boží volá! —
(1883) Feltöltő | Efraim Israel |
Az idézet forrása | https://cs.wikisource.org/wiki/Poesie_soci% C3%A1ln%C3%AD/Ballada_star%C3% A1_%E2%80%94_star%C3%A1! |
|
Régi, régi ballada! (Magyar)
Kezeit tördelé, part mentét követé, guggolt nagy kő elé, lányát meg is szülé.
»Fogjon, sápadt szülém, lánykád neked kicsike halacskát?« — Hálóidat hogy’ cserélnéd, hisz meg alig születél még! —
»Mosson, sápadt szülém, lánykád pelenkát, hogy rámcsavarnád?« — Hadd el, hosszú útra mennél, bármi sebesen tipegnél! —
»Hullám hullámnak regéljen; merüljek-e vízbe, mélyen?« — Merüljünk le együtt ketten, tudja meg a molnárlegény, elakadt a malomkerék, Isten törvényszéke kemény! —
|