Našel jsem se! (Cseh)
Stržena rouška – náhle prchnul sen! Jak smrt by sáhla, sedím poděšen, se zrakem zjitřeným a chvějícíma rtoma –: „Jsem já to, já? – a zde v těch stěnách doma?“– Naslouchám, odkud odvěť zahlaholí. – Však slyším hukot těžké hlavy jen a srdce – srdce bolí!
Což nejsem mlád víc? Což již přesněn ráj? Vždyť než jsem zasnil, byl přec květný máj a zem i nebe dýchaly mi něhu! – Kde je můj máj? – Vždyť plno venku sněhu, tam noha dupe po umrzlé roli, zde hlava v jíní má jak stará báj, a srdce – srdce bolí! Chci sebrat se a myslím dál a dál. Což žil jsem život, či se mně jen zdál? Vždyť zdá se mně, že k velikému dílu jsem velkou vůli měl a celou sílu – kam teď jen vzhlédnu – kvítí cizích polí, jsem žebrák jen a chtěl jsem býti král – a srdce – srdce bolí!
A vím, že jsem chtěl také šťasten být a sluncem v okeán se lásky vpít, že chtěl jsem dětské hladit hebké vlásky – ach bože, bože – kde to moře lásky!? Sám sedím zde a trapné u nevoli, zrak pustý v pustém hledá koutě klid, a srdce – srdce bolí! Hej jak ta bije ve zimničný sluch! Tam venku po ulicích bujný ruch, tam masopůst si víří v městě dole a smích a hřích se točí v šumném kole, tam láska, mládí skočnou vyšveholí – mně smutno, k smrti smuten je můj duch a srdce – srdce bolí! Feltöltő | Efraim Israel |
Kiadó | ELTE Szláv Filológia Tanszék |
Az idézet forrása | Cseh költők antológiája |
Megjelenés ideje | 2016 |
|
Magamra találtam (Magyar)
Lehullt az álarc – álmom megszökött! Mint haláltól érintve rémülök, A szemem ég és elszorulva torkom – Én vagyok ez? S e falak, ez az otthon? Fülelek, onnan jön-e válasz? innen? – Nincs válasz – csak a fejem zúg, dörög, És fáj, és fáj a szívem.
Végigálmodva már az ifjuság? Mielőtt elrévedtem, még virág, Még május volt, ég s föld karjában voltam! – Hová lett májusom? – Kint csak a hó van, A láb ott fagyos talajt tapos, itt benn Fejemen mesebeli zúzmarák, És fáj, és fáj a szívem.
Megrázkódom, gondolkodom tovább: Volt életem, vagy az is délibáb? Hisz úgy tűnik, hogy egy nagy életműhöz Elég erő és nagy akarat fűtött – De trón helyett csak koldusságig vittem: Amerre nézek, idegen virág – És fáj, és fáj a szívem.
A boldogságra is vágytam, tudom, Úszni szerelemóceánokon, És gyermekfejet simogattam volna – Nagy ég, a szerelem tengere hol van? Ülök, ülök, lelkemben semmi sincsen, Vaksin fürkészem, hol a nyugalom, És fáj, és fáj a szívem.
Lázas fülembe durva lárma vág, Ott kint az utcán buja sokaság, Tombolása farsangi forgatagnak, Benne bűn és kacaj együtt haladnak, Szerelem, ifjuság ropja nagy ívben – Rajtam halálos bánat foga rág, És fáj, és fáj a szívem.
Feltöltő | Efraim Israel |
Kiadó | ELTE Szláv Filológia Tanszék |
Az idézet forrása | Cseh költők antológiája |
Megjelenés ideje | 2016 |
|