Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Nezval, Vítězslav: Balada padesátá druhá na rozloučenou

Nezval, Vítězslav portréja

Balada padesátá druhá na rozloučenou (Cseh)


(Z 52 hořkých balad věčného studenta Roberta Davida)




Je večer. Stojím u půdy
a venkou zvoní klekání.
Sbohem, mé sny a přeludy,
kočky a jejich sténání.
Tak buďte tiše, potkani,
svédkové šílených mých nálad.
Zde máte za své čekání
mých dvápadesát hořkých balad.

Vy znáte moje osudy.
Což i vám hrůzu nahání
skřípavá píseň pobudy?
I vy jste z ráje vyhnáni.
Je nejvyšší čas na spaní,
dojezte si svůj čerstvý salát
a poslyšte mé pokání,
mých dvápadesát hořkých balad.

Jen uložte se za sudy.
Což nejste ještě nažraní?
Pryč, ušetřte mě ostudy.
Chci zemřít sám – a v ústraní.
Mě také kdekdo vyhání.
Můj krb už dávno přestal sálat.
Co zbylo z mého nadání?
Mých dvápadesát hořkých balad.


Poslání
Skončil jem svoje poslání.
Smrt jede. Už ji slyším cválat.
Či snad mě přece zachrání
mých dvápadesát hořkých balad?



FeltöltőEfraim Israel
KiadóHost - vydavatelství, s.r.o.
Az idézet forrásaVítězslav Nezval: Básně
Könyvoldal (tól–ig)112-113
Megjelenés ideje

RÓBERT DÁVID-BALLADÁK 52. Az ötvenkettedik, búcsút mondó ballada (Magyar)

("Az örök diák Róbert Dávid 52 keserű balladája" című, önálló kötetben, álnéven kiadott ciklusból)


Állok a kemény talajon,
odakint kong az estharang.
Agyő, álmaim, vízióm,
macskám és minden macskahang.
Figyeljetek, patkány, varangy,
tébolyaim tanúi máig;
most megkapjátok itt, alant,
e könyv kesernyés balladáit.

Sorsom ismeritek bizony.
Csavargó kezében a lant
nektek is csikorgó iszony?
Rátok se menny vár, csak a hant,
halljátok hát a "Vége van!"-t,
ti, kik rágcsáltok mindhalálig,
s azt, mi vezeklésben fogant:
könyvem kesernyés balladáit.

Mars! van nyugodni régi rongy.
Vagy gyomrotokban papi pang?
Szégyent hoztok rám, sok bolond!
Hát haljak egy zugban magam.
Kivernek úgyis, hontalant,
tűzhelyem rég üresen ásít.
Mit hagy meg az élet-kaland?
Könyvem kesernyés balladáit.


Ajánlás
Megállok, költő és bitang,
már nyargal, jön, itt a halál, itt.
Talán mégis megváltanak,
könyvem, kesernyés balladáid?



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap