Cesta (Cseh)
Jak siný had se vlekla trapná cesta daleko někam z hynoucího města a podél ní jen křivoruké stromy své stíny vrhly časem na svědomí. Kraj morósní a mračilo se temně, zdála se mi to bezlidnatá země, jen transport krav tu táhl utýraný, jenž tušil nové, bezdůvodné rány a jedna slepá z nich, jíž vyšlehnuli oko, zařvala časem v ticho přehluboko... Feltöltő | Efraim Israel |
Az idézet forrása | https://www.petr-fabian.cz/zapomenute/ opolsky/opolsky.pdf |
|
Az Út (Magyar)
Az út magát, kék kígyózásba veszve a haló városból, kereste messze, csak a fák görbe karja, fölmeredve, szórt árnyakat a lelkiismeretre. Úgy tűnt, morózus árny vonul sötéten végig az elhagyott, ráncos vidéken; vonszolta ott magát egy marhacsorda, új, értelmetlen csapást szimatolva, az egyiknek ki volt ütve a szeme, a mély csendbe az bőgött néha bele... Az egyiknek ki volt ütve a szeme: A marha állítólag megérzi, ha a vágóhídra viszik; hogy ne hánykolódjon, kitolták a szemét, bár a versből nem derül ki egyértelműen, hogy erről van-e szó, vagyis hogy szándékosan vakították-e meg ecélból.
|