Wolker, Jiří: A keresztre feszített szív (Ukřižované srdce Magyar nyelven)

Srdce ukřižované na dřevěném kříži
předvčírem zemřelo.
I sňali je a do země vložili,
slzami zalili
a srdce vzklíčilo
dnes ráno.

Červený květ
chodí po zemi a po nebi,
Pánaboha velebí
v nevěstincích a kasárnách,
v předměstských domcích a továrnách
a říká celému světu:

„Jsem láska a kvetu
ranou otevřenou,
aby všichni nevěřící,
železným životem rozbití,
mohli v ni prsty vložiti.“

A keresztre feszített szív
tegnapelőtt meghalt.
Levették hát és földbe tették
Sok-sok könnyel meghintették,
s a szív ma reggelre
kicsírázott.

Piros virág
jár az égen, s közöttünk itt lent,
dicsérve Istent
kaszárnyákban, bordélyházban
külvárosban, füstös gyárban,
s szól mindenkihez:

Én vagyok a szeretet és virágzom
piros nyitott seb a virágom,
hogy minden kétkedő,
kit a vas élet marka szorít
belém márthassa ujjait.