Bang, Herman : Den Dag

De Dage

er ikke de tungeste,

hvor lig et sammenkrøbet Dyr

Angsten paa Hjertet hviler;

den ikke,

hvor Bruddets Nat

lægges om døde Sanser.

Thi Angsten lever,

Og Brudd er Smerte.

Men den Dag,

da Sorgens Skyer

spredes trægt

af ny Ligegyldighed,

og over dem

Sjælen

det store Intet sér –

den er den tungeste.

Nem az a nap

gyötrelmes,

amikor a szívre a félelem

gonosz kígyója fonódik;

nem az,

amikor a hűlt érzékek

az undor mélységében fekszenek.

A félelem sziszeg,

s az undor ég.

Jaj, az a nap,

amikor a kín villáma

a gond nehéz

felhői közt kialszik,

s a lélek

az űr magaslatáról

a szürke Semmibe néz –

az a legszörnyebb.