Stuckenberg, Viggo: Csillagok (Stjerner Magyar nyelven)

De fine Elmekroner

sig imod Himlen tegner

som sorte Silkedoner,

hvor fangne Stjerner blegner.

Men kommer Nattemulmet

og snører Donen sammen,

hver Stjerneglød, som ulmed,

slaar ud i frigjort Flammen,

som var hver en et Hjærte

forgjort af Livets Jammer –

og midt i al sin Smerte

et solfyldt Blomsterkammer.

A finom rajzu szilfa

úgy állt a ködbe málló

mennyboltozatra nyílva,

akár egy csillagháló.

De hogy leszállt az éjjel,

s a háló végsőt rángott,

minden csillagtűz széjjel-

dobott pár csóvás lángot.

Mint hogyha mind keservek

üszkéből támadt volna –

itt lenn rózsák feseltek,

s holtan estek a porba.