Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Wildner Ödön oldala, Magyar életrajz

 
Wildner Ödön
(1874–1944)
 

Életrajz

Wildner Ödön (Kassa,1874. június 11. – Búcsú, 1944. június 12.) író, szociológus, műfordító.

Polihisztornál is több

Wildner Ödön a Városmajor utcának abban a házában lakott, amely jelenleg a 28/a szám alatt található. Unokájának, Wildner Gábornak, aki - saját megfogalmazása szerint - "szintén tanácsnokként" tevékenykedik, ugyanez a ház szolgál lakhelyül.

Indokolt tehát, hogy lapunk emlékezzen meg Wildner Ödönről. És szomorú, hogy szinte kizárólag csak a Hegyvidék emlékezik meg róla. Mert nem csupán egy városrész lokálpatriótájáról van szó, hanem az egész magyar kultúra egyik jeleséről.

És máris pontatlan vagyok. Nemcsak a kultúrának volt ő jelese, hanem a közéletnek is. A lexikonok szerint író és szociológus volt. Ez így korántsem teljes. A szépíró, aki általában csak képzelete trambulinjának tekinti a tényeket, jelen esetben pontosabb, mint az enciklopédiák. Bókay János ugyanis így ír róla "Egy rózsaszál szebben beszél" című regényében:

"...ki ez a Wildner Ödön: író, tudós, filozófus, valóságos polihisztor, és ráadásul bohém, a legnagyobb mókamesterek egyike, Nietzsche és Emerson fordítója, szabadgondolkodó, szókimondó, merész, lelkiismeretes, kitűnő ember, szociológus, aki új eszmékért lelkesedik és gyűlöl minden maradiságot...; csak írók, művészek, színészek között érzi jól magát...; ez a kedves ember volt dr. Kacsoh Pongrác hivatali főnöke."

Talán úgy a jobb, ha a legfontosabb tudnivalókat unokája, Wildner Gábor mondja el róla:

- A budapesti egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett doktori oklevelet és emellett az egyetemen sokrétű bölcsészeti képzettséget. A főváros szolgálatába 1898-ban lépett. Már egyetemi éveiben évfolyamtársának, Jászi Oszkárnak a baráti köréhez tartozott, amely a századfordulón a második reformnemzedék indításához járult jelentős mértékben hozzá. Szabó Ervin egyik társuk volt. Az általa vezetett Fővárosi Könyvtár 1911-től már Wildner Ödön tanácsnoki vezetése, majd védelme alatt működött.

- Mi mindent szerkesztett Wildner?

- Például a főváros közigazgatási évkönyveit. A Fővárosi Almanachnak is társszerkesztője volt. Dolgozott a huszadik század című folyóiratnak is. Bárczy Istvánnal közösen vezényelték az Új Élet és a Népművelés című folyóiratokat.

- A forradalmak után mi lett a sorsa?

- Nyugdíjazták. De nem nyugodott: a Rózsavölgyi, majd a Révai Testvérek kiadóvállalatának lett irodalmi tanácsadója. Később még a Fővárosi Jogszabályok szerkesztését is elvállalta. Emellett széles körű szociológiai és műfordítói munkásságot fejtett ki.

- Mit kell érteni "második reformnemzedéken"?

- Azokat a kiváló embereket, akik a politika és a technika korszerűsödése mellett észlelték a társadalmi fejlődés megfeneklését, s ezért síkra szálltak a szociális és nemzetiségi kiegyenlítődésért.

- Polihisztor volt Wildner Ödön?

- A szellemtudományok terén annak tekintették őt. Számos lexikon munkálataiban vett részt, elég csak a Révai Nagy Lexikont vagy az Új Idők lexikonát említeni.

Életművének sokoldalúságát érdemben taglalni itt nincs mód. Hervadhatatlan babérokat szerzett a közgazdaságtan és gazdaságpolitika, az állam- és jogtudomány, a filozófia, a szociológia, a közoktatás és közművelődés, az irodalom, a történettudomány, a művészettörténet, valamint a művelődéstörténet terén, de még a könyvterjesztésben is. Bágyadt kísérletet sem teszek arra, hogy cikkeit, tanulmányait, műfordításait, megjelent könyveit felsoroljam. Néhány, a fővárost érintő munkáját említem csupán: Tavasz ébredése a pesti és budai városházán, Pest és Buda közigazgatásának története az 1848-49-es szabadságharc alatt, Buda és Pest közigazgatásának története 1849-1865, A főváros közigazgatásának története a kiegyezéstől a millenniumig, Budapest Polgári Koszorúja.

Egyébként közigazgatási kvalitásait külföldön is elismerték: a Népszövetség nemzetközi munkaügyi szervezetébe invitálták, mindjárt annak megalakulása után, 1923-ban pedig az új török állam vezetése felajánlotta neki Ankarában az alpolgármesteri széket. Több lakásügyi kongresszuson képviselte a fővárost és hazánkat a két háború között.

Az a "szellemi kincsestár", amelyet Léleküdítő címen adott közre annak idején, újra megjelent hasonmás kiadásban. El is fogyott, percek alatt. Talán a Kiadó újra megjelenteti.

Nagy ember volt Wildner Ödön.

http://vmek.niif.hu/02400/02474/02474.htm


(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap