Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bachmann, Ingeborg: Szülőhazám (Das erstgeborene Land Magyar nyelven)

Bachmann, Ingeborg portréja

Vissza a fordító lapjára

Das erstgeborene Land (Német)

In mein erstgeborenes Land, in den Süden

zog ich und fand, nackt und verarmt

und bis zum Gürtel im Meer,

Stadt und Kastell.

 

Vom Staub in den Schlaf getreten

lag ich im Licht,

und vom ionischen Salz belaubt

hing ein Baumskelett über mir.

 

Da fiel kein Traum herab.

 

Da blüht kein Rosmarin,

kein Vogel frischt

sein Lied in Quellen auf.

 

In meinem erstgeborenen Land, im Süden

sprang die Viper mich an

und das Grausen im Licht.

 

O schließ

die Augen schließ!

Preß den Mund auf den Biß!

 

Und als ich mich selber trank

und mein erstgeborenes Land

die Erdbeben wiegten,

war ich zum Schauen erwacht.

 

Da fiel mir Leben zu.

 

Da ist der Stein nicht tot.

Der Docht schnellt auf,

wenn ihn ein Blick entzündet.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.kulturforumberlin.at

Szülőhazám (Magyar)

Szülőhazámba, Délre

siettem és szegényen, csupaszon

találtam, derékig tengerben állt

város és kastély.

 

A porból a szendergésbe lépve át

feküdtem a fényben,

s egy fa-csontváz lógott fölöttem,

ióni sótól lombosan.

 

Álom nem hullt le rám itt.

 

És nem virágzik rozmaring sem,

és semmilyen madár nem üdíti fel

dalát források vizében.

 

Szülőhazámban, Délen

vipera ugrott reám

és a borzadály a fényben.

 

Húnyd be,

ó húnyd be szemed!

és szívd ki mart sebemet!

 

S amikor ittam magamból

és bölcsőként ringatták szülőhazámat

a földrengések,

fölébredtem, ámulásra készen.

 

Ekkor élet szállott reám.

 

A kő itt nem halott.

A lámpabél lobogni kezd,

ha pillantásod lángra gyújtja.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaV. Gy.

minimap