Kabaré (3)
Terpeszben áll a függöny elé a Mutogató.
Kit Pimpronella rőt pendellyel buzerálva kerget.
A Zöldisten, Koko, a nézők között tapsol nagyon.
Most már a legkivénhedtebb bak is begerjed.
Csinnadratta! Hosszú fúvóshangszer amott.
Nyálzászló leng belőle. Rá van írva: „Kígyó.”
A hölgyek hegedűtokokba gyömöszölik
S elinalnak, mivel rémisztő a kacskaringó.
A bejáratnál ül az olajos Camödine.
Aranyflittert szegez magába combjahosszat.
Egy ívlámpa kiszúrja szemit neki.
A tető lángolva unokájára roskad.
Kabaré (4)
A szamár hegyes füliről a legyet űzi
Egy bohóc, ki más honból való.
Mélyen girbegurba csövecskék útján szűzi
Városi bárókhoz fülel be. Hang-faló.
Magas légsíneken hol egymást enharmonikussan
Keresztezik a kötelek, zakatol egy lapos bagázs,
Egy kiskaliberű teve platonikussan
Fölmászna, de zavarja a kacagás.
A mutogató, ki az előbb a függönyt huzigálta
Türelmesen s csak borravalót várt, semmi bajt,
Hirtelen elfelejti, mi az ábra,
S egy kiömlött lánysereget a legelőre hajt.
A baloldalon szereplő német vers valójában nem egy vers, hanem kettő: Cabaret (3) és Cabaret (4). Hugo Ball „CABARET VOLTAIRE — RECUEIL LITTÉRAIRE ET ARTISTIQUE” című „irodalmi és művészeti gyűjtemény”-ében jelentek meg 1916-ban; többek között Apollinaire, Arp, Ball, Cendrars, Kandinsky, Marinetti, Picasso, Tristan Tzara stb. művei szerepeltek ebben a kiadványban (fotokópiáját l. https://monoskop.org/images/5/52/ Ball_Hugo_Cabaret_Voltaire_1916.pdf). A Voltaire Kabaré Zürichben volt, Ball alapította egy kávéház egyik termében. Ball volt a Dada-mozgalom alapítója is; de a Kabaréban nem csak dadaisták léptek fel, hanem más modernek is. — Ball ilyeneket írt dadaista kiáltványában:
„A Dada (...) nemzetközi szó [= különböző nyelveken teljesen különböző dolgokat jelent, de ez teljesen mindegy, mert] ti, mélyen tisztelt költők, mindig csak szavakkal költekeztetek, dobálóztok, de sohasem a[z abszlolút] Szóval [amely nem jelent semmit]: Dada m'dada Dada mhm, dada dera dada (...) Hogyan érheted el az örök boldogságot? Úgy, hogy azt mondod: Dada. Hogyan leszel híres? Úgy, hogy azt mondod: Dada (...) A tébolyig menően. Az öntudatlanságig menően (...) Én olyan verseket olvasok fel, amelyeknek célja nem kevesebb, mint: lemondani a konvencionális nyelvről, sutba vele! (...) Nekem nem kell semmi olyan szó, amit mások agyaltak ki. Minden szót mások agyaltak ki. Nekem csak a magam nonszensze kell, a saját magam ritmusa, magán- és mássalhangzói” stb.
Szerepeltek a kiadványban ilyen, valóban teljesen értelmetlen szövegek is, pl.
HUELSENBECK hihi Yabomm hihi Yabomm hihi hihi hihiiiii
ff p cresc ff cresc ff f
TZARA rouge bleu rouge bleu rouge bleu rouge bleu rouge bleu
p / cresc ff cresc fff
SIFFLET (Janko) — ..
P cresc f ff fff
CLIQUETTE (TZ) rrrrrrrrrr rrrrrrrrrr rrrrrrrrrr rrrrrrrrrr rrrrrrrrrr
/ decrsc f cresc fff uniform
GROSSE CAISE (Huels.) OOO 00000 00000 0000 00
maga Ball is írt ilyeneket, de láthatjuk, hogy a fenti, Kabaré címűi verse egyáltalán nem ilyen: minden egyes szavát mások „agyalták ki”, és még csak azt sem lehet mondani, hogy egyáltalán semmi értelme, hogy kristálytiszta halandzsa, noha sok értelme valóban nincs. Ezért is fordulhat elő, hogy gyakran nem két, hanem egyetlen versként nyomtatják ki.
Mi bizonyítja, a föléjük írt számokon kívül, hogy nem egy, hanem két vers ez a vers? Nos, csak az bizonyítja, hogy az első versben csak a versszakok 2. és 4. sora rímel, a másodikban az 1. és a 3. sor is...
De hát mi szükség van ilyen, MÁSOK ÁLTAL KIAGYALT verselési konvenciók és idioszinkráziák tiszteletben tartására, ha egyszer állítólag minden konvenciót le kell sz..ni??...
Mindazonáltal van mind ebben valami érdekesség, ha nem túl sok is. De Weöres Sándor halandzsa-verse ezerszer jobb, kiáltványok, ideológiák nélkül is:
Hány óra? kérdé a reszelő sáska.
Az ég süket s a föld mindent benyel.
Rögökből így indulnak kondulásra
gyászos zenészek. Senki sem felel.
És Karinthy igazi halandzsa-tréfája is:
A pő, ha engemély kimár,
de mindegegy, ha vildagár.
Az „Exhibitionist” szó a szótárakban ma semmi egyebet nem jelent, mint ,nemiszervét beteges ösztöntől hajtva idegeneknek mutogató egyén”-t. De úgy látszik, eleinte olykor mást is jelentett: „Az Oxfordi Angol Szótárban nem szereplő „exhibitionist” szó ritkán fordul elő XVIII. és XIX. századi angol és német szövegekben másmilyen jelentésben, mint ,exhibitioban azaz látványosságban részt vevő személy (komikus színészek, operai táncosok, akrobaták’ ) (1795-ben), olvasom az Interneten (https://link.springer.com/article/10.1007/s10508-019-01566-0). Mind ebből tehát nem derül ki egyértelműen, mit is jelent itt az „Exhibitionist” szó: egyszerűen vásári mutatványost-e vagy beteges exhibicionistát, mutogatós bácsit. De nem is olyan nagyon fontos, hogy kiderüljön. Nem valószínű, hogy a Voltaire-kabaréban valóban anyaszült meztelenül állt ki valaki a közönség elé; de magában a művészetben valóban van valami magamutogató pszichikai dispozíció, és nem csak a nyíltan magamutogató művészetben.
Kígyó: feltehetőleg a szerpent (latin; = kígyó) nevű hangszer.
Camödine: feltehetőleg a Cabaret Voltaire-ben ismert személy neve, vagy Ball kitalálta név.
A dolog pikantériájához tartozik még, hogy a Cabaré Voltaire-nek helyet adó kávéházzal szemközti kávéházat nem más, mint Lenin apánk látogatta világmegváltó elvtársaival. A konzervatív „establishment” nem őbennük, nem a marxizmus-leninizmus látszólag értelmes, látszólag mindent pofonegyszerűen megmagyarázó, mindent egykaptafárahúzó „tudományos” halandzsájában látott veszélyt, hanem a dadaizmus bevallottan értelmetlen, semmit meg nem magyarázó „őszinte” halandzsájában... Lenint a konzervatív Németország küldte Oroszországba, hogy ott forradalmat csináljon és ezáltal meggyengítse az Orosz birodalmat... (Mindez tudható, de nem beszéli túl sem a baloldali mass media, sem a sajnos tökfejű, naív és/vagy gyáva, nyúlszívű, ostobán „udvarias" jobboldal.)
![[Video]](https://www.magyarulbabelben.net/images/movies.png "Video!"){kind=small}
