Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Becher, Johannes R.: Szelek vándorai (Darssi fák) (Windflüchter am Darß Magyar nyelven)

Becher, Johannes R. portréja
Kálnoky László portréja

Vissza a fordító lapjára

Windflüchter am Darß (Német)

Sie haben einen Grund noch, einen festen,

Und dennoch hält der Grund sie allzu fest.

Sie flüchten vor dem Wind mit allen Ästen

Und halten fest, hinauf bis zum Geäst.

 

Die Äste splittern in den Windgewittern,

Und aus der Tiefe schöpft der Wind das Meer.

Er schleudert Wogenberge, grau und schwer,

Daß auch die Stämme in den Wurzeln zittern.

 

Gestalten mit verkrüppelten Gelenken,

Nur in den Wurzeln regt sich noch ein Wille.

Das Meer, der Wind, die Wolken – eine Wucht,

 

Die Bäume scheinen sich noch zu verrenken,

Wenn Meer und Himmel atmen wieder Stille.

Sie sind noch in der Stille auf der Flucht.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://opablog.twoday.net/stories/3473186/comment

Szelek vándorai (Darssi fák) (Magyar)

Egy talajuk van még, ez a kemény föld,

s túl erős őrük mégis a talaj.

Minden águkkal szöknének a széltől,

s kitart szilárdan valamennyi gally.

 

Orkánban az ágak szilánkra törnek,

s a tenger mélyét szél kavarja, mely

nagy, szürke hullámhegyeket terel,

hogy gyökerükig reszketnek a törzsek.

 

A kimarjult végtagú alakoknak

csak gyökere az, hol még akarat van.

Egyetlen súly szél, tenger, szürke ég;

 

érzik a fák, akkor is vonagolnak,

ha tenger s mennybolt újra mozdulatlan.

Szélcsendben is mind menekülne még.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap