Benn, Gottfried: Vonásaid… (Die Züge deiner… Magyar nyelven)

Die Züge deiner, die dem Blut verschworen,

der Menschheit altem, allgemeinen Blut,

die sah ich wohl und gab mich doch verloren,

schlummerbedeckt und schweigend deiner Flut.

Trugst mich noch einmal zu des Spieles Pforten:

die Becher dunkel und die Würfel blind,

noch einmal zu den letzten süßen Worten

und zum Vergessen, daß sie Träume sind.

Die Festen sinken und die Arten fallen,

die Rasse Adams, die das Tier verstieß,

nach den Legionen, nach den Göttern allen,

wenn es auch Träume sind - noch einmal dies. 

Vonásaid, melyek véreddel egyek,

közös ősvérrel minden emberben,

jól láttam én, és éreztem, elveszek

áradatodban szunnyadva csendben.

Vinnél csak még a játék kapujába:

sötét poharak, vak dobókockák,

csak még a mézes végső szók útjába,

hadd feledjem mindjük álom voltát.

Dől a fal, kivész a faj általában,

az állatkiűző Ádám hada,

oly sok légió és isten nyomában,

álmok ők is – egyszer még ő maga.