Bierbaum, Otto Julius: Csak hinni kell (Glaube nur Magyar nyelven)

Wenn im Sommer der rote Mohn

wieder glüht im gelben Korn,

wenn des Finken süßer Ton

wieder lockt im Hagedorn,

wenn es wieder weit und breit

feierklar und fruchtstill ist,

dann erfüllt sich uns die Zeit,

die mit vollen Massen misst.

Dann verebbt, was uns bedroht,

dann verweht, was uns bedrückt,

über dem Schlangenkopf der Not

ist das Sonnenschwert gezückt.

Glaube nur, es wird geschehn!

Wende nicht den Blick zurück!

Wenn die Sommerwinde wehn,

werden wir in Rosen gehn,

und die Sonne lacht uns Glück!

Mikor nyárban a rőt pipacs

újra sárgák közt virít,

mikor a pinty, a makacs,

újra csipkét szedni hív,

mikor újra eljövő

az ünnep s az új szüret,

akkor teljes az Idő,

mely teli mérőt szeret.
   
   
Félsznek akkor vége lesz,

ami nyomaszt, elapad,

Nyomorsárkányt lefejez

arany pallossal a nap.

Meglesz, meg, csak hinni kell!

Hátranézni nem lehet!

Ha majd a nyár szele kel,

Rózsát szór utunkon el

És az Öröm ránknevet!