Bierbaum, Otto Julius: Piros pipacs (Roter Mohn Magyar nyelven)

Wenn im Sommer der rote Mohn

wieder glüht im gelben Korn,

wenn des Finken süßer Ton

wieder lockt im Hagedorn,

wenn es wieder weit und breit

feierklar und fruchtstill ist,

dann erfüllt sich uns die Zeit,

die mit vollen Massen misst.

Dann verebbt, was uns bedroht,

dann verweht, was uns bedrückt,

über dem Schlangenkopf der Not

ist das Sonnenschwert gezückt.

Glaube nur, es wird geschehn!

Wende nicht den Blick zurück!

Wenn die Sommerwinde wehn,

werden wir in Rosen gehn,

und die Sonne lacht uns Glück!

Ha piros pipacs nyáron

ott tüzel a búzában,

a pintyek hangja várón

hív a galagonyába’,

mikor a közel-távol

ünnepélyes csendben él,

az idő most elszámol,

mely teli mércével mér.

Mi fenyeget, elapad,

szél fújta, azt, ami nyom,

vész kígyófejét majd, a

nap kardja csapja agyon.

Hidd el, ez megtörténik!

Ne fordítsd vissza arcod!

Nyári szelek elérik,

hogy rózsák között laksz ott,

a nap nevet, s rád ragyog!