Brentano, Clemens: Der Spinnerin Nachtlied

Es sang vor langen Jahren
Wohl auch die Nachtigall,
Das war wohl süßer Schall,
Da wir zusammen waren.

Ich sing' und kann nicht weinen,
Und spinne so allein
Den Faden klar und rein
So lang der Mond wird scheinen.

Als wir zusammen waren
Da sang die Nachtigall
Nun mahnet mich ihr Schall
Daß du von mir gefahren.

So oft der Mond mag scheinen,
Denk' ich wohl dein allein.
Mein Herz ist klar und rein,
Gott wolle uns vereinen.

Seit du von mir gefahren,
Singt stets die Nachtigall,
Ich denk' bei ihrem Schall,
Wie wir zusammen waren.

Gott wolle uns vereinen
Hier spinn'ich so allein,
Der Mond scheint klar und rein,
Ich sing' und möchte weinen.

Amikor még szerettél
- olyan sok éve volt -,
a csalogány dalolt,
és aztán elfeledtél.
 
A holdfény rám pereg még,
fonom a fonalat,
soha meg nem szakad,
rajtad jár az eszem rég.
 
Amikor még szerettél,
a csalogány dalolt,
most rám ragyog a hold -
vissza sohase jöttél.
 
Rajtad jár az eszem rég,
szívem tiszta marad,
soha meg nem szakad,
Isten visszavezet még!
 
Amikor odalettél,
csalogány szava szólt,
mindig arról dalolt:
velem voltál, szerettél.
 
Isten visszavezet még
Fonom a fonalat,
szájamból dal fakad,
hold süt, sírni szeretnék.