Verspätung (Német)
Mutter, ach Mutter! es hungert mich,
Gieb mir Brod, sonst sterb ich.
Warte nur mein liebes Kind!
Morgen wollen wir säen geschwind.
Und als das Korn gesäet war,
Rief das Kind noch immerdar:
Mutter, ach Mutter, es hungert mich,
Gieb mir Brod, sonst sterb ich.
Warte nur mein liebes Kind!
Morgen wollen wir ärndten geschwind.
Und als das Korn geärntet war
Rief das Kind noch immerdar:
Mutter, ach Mutter! es hungert mich,
Gieb mir Brod, sonst sterbe ich.
Warte nur mein liebes Kind!
Morgen wollen wir dreschen geschwind.
Und als das Korn gedroschen war,
Rief das Kind noch immerdar:
Mutter, ach Mutter! es hungert mich,
Gieb mir Brod, sonst sterbe ich.
Warte nur mein liebes Kind!
Morgen wollen wir mahlen geschwind.
Und als das Korn gemahlen war,
Rief das Kind noch immerdar:
Mutter, ach Mutter! es hungert mich,
Gieb mir Brod, sonst sterbe ich.
Warte nur mein liebes Kind!
Morgen wollen wir backen geschwind.
Und als das Brod gebacken war,
Lag das Kind schon auf Bahr.
Des Knaben Wunderhorn: Alte deutsche Lieder, gesammelt, Band 2. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | https://books.google.hu/books |
|
Késő (Magyar)
Anyám, anyám, jaj, éhes vagyok!
Adj kenyeret, mert meghalok!
Várj csak, drága gyermekem!
Reggel a gabonát elvetem.
S hogy elvetették a magot,
a gyermek ujból fölzokog:
anyám, anyám, jaj, éhes vagyok!
Adj kenyeret, mert meghalok.
Várj csak, drága gyermekem!
aratunk holnap sebtiben.
S hogy learatták a buzát,
a gyermek ujból fölkiált:
Anyám, anyám, jaj, éhes vagyok!
Adj kenyeret, mert meghalok.
Várj csak, drága gyermekem!
Gabonánk reggel csépelem.
S mihelyt a búza zsákban állt,
a gyermek ujból fölkiált:
Anyám, anyám, jaj, éhes vagyok!
Adj kenyeret, mert meghalok.
Várj csak, drága gyermekem,
gabonánk reggel őrletem.
Mihelyt a liszt is zsákban állt,
a gyermek ujból fölkiált:
Anyám, anyám, jaj, éhes vagyok!
Adj kenyeret, mert meghalok.
Várj csak, drága gyermekem!
Kisütöm holnap hirtelen.
S mikorra ott a friss kenyér,
kiteritve a fiu, nem él.
Brentano és sógora, Achim von Arnim által három kötetben kiadott híres népdalgyűjtemény, a Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje), 1806-08 2. kötetéből.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | F. A. |
|