Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Busch, Wilhelm: Önhittség/2 (Eitelkeit Magyar nyelven)

Busch, Wilhelm portréja

Eitelkeit (Német)

Ein Töpfchen stand im Dunkeln

    An stillverborgener Stelle.

Ha, rief es, wie wollt ich funkeln,

    Käm ich nur mal ins Helle.

 

Ihm geht es wie vielen Narren.

    Säß einer auch hinten im Winkel,

So hat er doch seinen Sparren

    Und seinen aparten Dünkel.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásaDie Deutsche Gedichtebibliothek

Önhittség/2 (Magyar)

Sötétségben állt az ágytál,

Végig takarásban létezett.

Haj – kiáltott - bár látnák már

Ragyogó és igaz lényemet!

 

Fényözönből így merít a zakkant:

Nem az unott, szürke ködben ül,

Hősi ősök öröke, mit vakkant,

S öntömjén-hatás alá kerül.



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap