Busch, Wilhelm: Volna csak aszkétaságod (Wärst du wirklich so ein rechter Magyar nyelven)

Wärst du wirklich so ein rechter
Und wahrhaftiger Asket,
So ein Welt- und Kostverächter,
Der bis an die Wurzel geht;

Dem des Goldes freundlich Blinken,
Dem die Liebe eine Last,
Der das Essen und das Trinken,
Der des Ruhmes Kränze haßt –

Das Gekratze und Gejucke,
Aller Jammer hörte auf;
Kracks! Mit einem einz'gen Rucke
Hemmtest du den Weltenlauf.

Volna csak aszkétaságod
Gyökeres, mély és nemes,
Úgy, hogy tényleg sutba vágod
Mindazt, ami kellemes,

Hogy az arany csillogása
Csúf legyen, s a szerelem,
Étel-italnak varázsa
Meg mi csak babért terem;

Ha nem lenne viszketegség,
Semmi baj se balgaság,
Akkor minden kútba esnék,
És megállna a világ.
   
   
   
Nem vagyok benne egészen biztos, hogy jól értettem a vers intencióját, lehet, hogy a fordítás inkább csak az én mániámat tükrözi: azt, hogy ha nem volnának a világban primitív emberek, akik Csehov olvasása, Beethoven hallgatása stb. helyett a pénz után szaladnak, debilis reklámokkal sikeresen rávéve más prmitív emberek millióit arra, hogy felvásárolják az ő teljesen fölösleges áruikat stb., akkor megállna a világ, de legalábbis visszahullana abba az elképesztő éhezéses és kolerás-pestises nyomorba, amelyben az ipari forradalom előtt leledzett...