Celan, Paul: In Memoriam Paul Eluard (In Memoriam Paul Eluard Magyar nyelven)

Lege dem Toten die Worte ins Grab,
die er sprach, um zu leben.
Bette sein Haupt zwischen sie,
lass ihn fühlen
die Zungen der Sehnsucht,
die Zangen.

Leg auf die Lider des Toten das Wort,
das er jenem verweigert,
der du zu ihm sagte,
das Wort,
an dem das Blut seines Herzens vorbeisprang,
als eine Hand, so nackt wie die seine,
jenen, der du zu ihm sagte,
in die Blume der Zukunft knüpfte.

Leg ihm dies Wort auf die Lider:
vielleicht
tritt in sein Aug, das noch blau ist,
eine zweite, fremdere Bläue,
und jener, der du zu ihm sagte,
träumt mit ihm: Wir.

A szavakat a halotthoz fektesd a sírba,
amelyekkel beszélt, hogy éljen.
És bugyoláld fejét közéjük,
érezze csak
a vágy szárnyait
és harapófogóit.

A halott szemhéjaira fektesd a szót,
amelyet megtagadott annak,
aki tegezte őt,
a szót,
amelyre felszökött a szíve vére,
mikor egy kéz, épp oly csupasz, mint az övé
annak kezét, aki tegezte őt,
a jövő kocsirúdjaihoz kötötte.

Fektesd csak e szót szemhéjaira:
talán szemébe
- mely még ma is kék, -
egy másik, idegenebb kék szín is besurrant,
és az, aki tegezte őt,
majd vele álmodja: Mi.