Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Claudius, Mathias: Az ember (Der Mensch Magyar nyelven)

Claudius, Mathias portréja
Kosztolányi Dezső portréja

Vissza a fordító lapjára

Der Mensch (Német)

Empfangen und genähret

Vom Weibe wunderbar

Kömmt er und sieht und höret

Und nimmt des Trugs nicht wahr,

Gelüstet und begehret

Und bringt sein Tränlein dar,

Verachtet und verehret,

Hat Freude und Gefahr,

Glaubt, zweifelt, wähnt und lehret,

Hält nichts und alles wahr,

Erbauet und zerstöret

Und quält sich immerdar,

Schläft, wachet, wächst und zehret

Trägt braun und graues Haar.

Und alles dieses währet,

Wenn's hoch kommt, achtzig Jahr.

Denn legt er sich zu seinen Vätern nieder,

Und er kömmt nimmer wieder.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.gedichte-lyrik-poesie.de

Az ember (Magyar)

Foganta és nevelte

csodásan asszony őt,

jő és nem érti lelke

e siralommezőt,

vágyódik és epekszik,

bús könnyeket törül,

bőségbe, gondba fekszik

és reszket és örül,

sejt, oktat irgalomból,

Mindent, Semmit se hisz,

épít, dühöngve rombol,

tünődik éjben is,

nő, sorvad, alszik, ébred,

sötét haján penész

és él vagy nyolcvan évet,

addig tart az egész.

Aztán a sírba dől le

és ott marad örökre.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap