Eich, Günter: Botschaften des Regens
Botschaften des Regens (Német)Nachrichten, die für mich bestimmt sind, weitergetrommelt von Regen zu Regen, von Schiefer- zu Ziegeldach, eingeschleppt wie eine Krankheit, Schmuggelgut, dem überbracht, der es nicht haben will –
Jenseits der Wand schallt das Fensterblech, rasselnde Buchstaben, die sich zusammenfügen, und der Regen redet in der Sprache, von welcher ich glaubte, niemand kenne sie außer mir –
Bestürzt vernehme ich die Botschaften der Verzweiflung, die Botschaften der Armut und die Botschaften des Vorwurfs. Es kränkt mich, daß sie an mich gerichtet sind, denn ich fühle mich ohne Schuld.
Ich spreche es laut aus, daß ich den Regen nicht fürchte und seine Anklagen und den nicht, der sie mir zuschickte, daß ich zu guter Stunde hinausgehen und ihm antworten will.
|
Az eső üzenetei (Magyar)Hírek, amelyek nekem szólnak, eső esőnek adja-dobolja, palatetőtől cseréptetőig, behurcolják, mint a ragályt, dugáru, aki kapja, nem kérne belőle –
Zeng a falon túl a bádogpárkány, csörgő betűk, sorakoznak, és beszél az eső - azt hittem, senki sem érti kívülem ezt a nyelvet.
Döbbenten hallgatom a kétségbeesés üzeneteit, a szegénység üzeneteit, a szemrehányás üzeneteit, zokon esik, hogy nekem szólnak, hisz bűntelennek érzem magamat.
Kimondom hangosan, nem félek az eső vádjaitól, s attól sem, aki küldte, jó órában kimegyek majd, és megfelelek neki.
|