Enzensberger, Hans Magnus: Karjannak és másoknak (Für Karajan und andere Magyar nyelven)
Für Karajan und andere (Német)Drei Männer in steifen Hüten
vor dem Kiewer Hauptbahnhof –
Posaune, Ziehharmonika, Saxophon –
im Dunst der Oktobernacht,
die zwischen zwei Zügen zaudert,
zwischen Katastrophe und Katastrophe:
vor Ermüdeten spielen sie, die voll Andacht
in ihre warmen Piroggen beißen
und warten, warten
ergreifende Melodien, abgetragen
wie ihre Jacken und speckig
wie ihre Hüte, und wenn Sie da
fröstelnd gestanden wären unter Trinkern,
Veteranen, Taschendieben,
Sie hätten mir recht gegeben:
Salzburg, Bayreuth und die Scala
haben dem Bahnhof von Kiew
wenig, sehr wenig voraus.
|
Karjannak és másoknak (Magyar)Három férfi keménykalapban
A kijevi főpályaudvar előtt –
harsona, harmonika, szaxofon –
az októberi éjszaka ködében,
tétovázva két vonat közt,
katasztrófa és katasztrófa közt:
fáradt embereknek játszanak, kik áhítattal
harapnak bele meleg pirogjukba,
és várják, várják
a megható dallamokat, amelyek
elnyűttek, mint a zakóik, és zsirosak,
mint a kalapjaik, és ha Ön állna
dideregve a részegek,
veteránok és zsebtolvajok között,
igazat adna nekem:
Salzburg, Bayreuth és a Scala
csak kicsivel, nagyon kicsivel
előzi meg a kijevi főpályaudvart.
|