Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Enzensberger, Hans Magnus: a baglyok halála (das ende der eulen Magyar nyelven)

Enzensberger, Hans Magnus portréja

das ende der eulen (Német)

ich spreche von euerm nicht,
ich spreche vom ende der eulen,
ich spreche von butt und wal,
in ihrem dunkeln haus.
Dem siebenfältigen meer,
von den gletschern,
sie werden kalben zu früh,
rab und taube, gefiederten zeugen
von allem was lebt in den lüften
und wäldern, und den flechten im kies
vom weglosen selbst, ind vom grauen morr
und leeren gebirgen.
 
auf radarschirmen leuchtend
zum letzten mal, ausgewertet
auf meldetischen, von antennen
tödlich befingert floridas sümpfe
und das sibirische eis, tier
und schilf und schiefer erwürgt
von warnketten, umzingelt
vom letzten manöver, arglos
unter schwebenden feuerglocken,
im ticken des ernstfalls.
 
wir sind schon vergessen,
sorgt euch nicht um die waisen,
aus dem sinn schlagt euch
die mündelsichern gefühle.
den ruhm, die rostfreien psalmen.
ich spreche nicht mehr von euch,
planern der spurlosen tat,
und von mir nicht, und keinem.
ich spreche von dem was nicht spricht,
von den sprachlosen zeugen,
von ottern und robben,
von den alten eulen der erde.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.simforum.de

a baglyok halála (Magyar)

nem beszélek én rólatok,
a baglyok haláláról beszélek.
a hétszeres tengerek
sötétjében lakó
lepényhalról és cethalról beszélek,
gleccserekről, melyek
korán kezdik el majd a borjazást,
varjuról, galambról, a lég s az erdő
élőinek tollas tanúiról,
folyondárról a kavicsosban és
a magamaradt úttalanról, szürke
iszapról, üres hegyekről beszélek:
 
fölfénylenek a radarernyőn most már
utoljára s a jelzőasztalon
kiértékelik mind; floridai
mocsarakban, szibériai jégen
halálos érintésű antennákról,
a lebegő tűzharangok alatt a
védőláncoktól gyanútlan meghurkolt
s a végső manőver vad gyűlöletétől
a vég tébolyában megfojtott
állatról és nádasról beszélek.
 
már el is feledtek minket.
az árvákért se kell aggódnotok,
a mindig biztos értékű érzést is
verjétek ki a fejetekből végleg
s a hírnevet s a rozsdamentes zsoltárt.
nyomtalanságunk tervezői, ó, nem
beszélek én már tirólatok többé,
magamról se és végül senkiről.
csak azokról beszélek,
kik nem beszélnek, mert néma tanuk,
a kígyókról, fókákról,
a föld hajdani vén baglyairól.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaS. I.

minimap