Erhardt, Heinz: A Franc Lisztje meg a Zongora Tisztje (Ein Pianist spielt Liszt Magyar nyelven)

O eminenter Tastenhengst,
der du der Töne Schlachten lenkst
und sie mit jeder Hand für sich
zum Siege führst, dich preise ich!

Du bist ein gottgesandter Streiter,
ein Heros, ein Akkordarbeiter.
Im Schweiße deiner flinken Finger,
drückst du auf jene langen Dinger,
die man gewöhnlich Tasten nennt,
und die, grad wie beim Schach, getrennt
in Schwarz und Weiß ihr Dasein fristen,
als Requisit des Pianisten.
Doch nicht nur deiner Finger Schwielen
brauchst du zum Greifen und zum Spielen,
nein, was man meistens gar nicht glaubt:
du brauchst dazu sogar dein Haupt!
Mal fällt's, als ob du schlafen mußt,
auf deine stark erregte Brust,
mal fällt's mit furchtbar irrem Blick,
so weit es irgend geht, zurück,
und kommst du gänzlich in Ekstase,
hängt dir ein Tropfen an der Nase.
Und hast du endlich ausgerast,
sagt sich der Hörer: Liszt - not last!

O eminenter Tastenhengst,
der du der Töne Schlachten lenkst
und sie mit jeder Hand für sich
zum Siege führst, dich preise ich!
Und jeder Hörer merkt alsbald:
du siegst mit Liszt, nicht mit Gewalt!

Ó, te, Billentyűpüffölő
flancos őrmester, aki lő!
Mint gőzgépet győz gőz-elem,
tiéd lesz majd a győzelem!

Te, Isten fölkent harci társa,
ki hangokat űz s tűz a nyársra,
tíz izzadó és fürge ujjad
a hosszukás izékbe túrjad,
billentyűknek hívja a nép;
mind mint sakkban nyomul elébb
a feketéje és fehérje,
a hallgatóság örömére.
Nem csak ujj bőrkeményedése
kell ám a püfölésre mégse!
Nem tudja azt a nép. Avagy
győzhet kéz, ha kihagy az agy?
Majd lehorgad kócos fejed,
aludni látszol harc helyett;
szemed messze a Francba fúr,
majd visszajön, majd elborul,
majd jön rád akkora Eksztázis,
hogy csöpög orrodról a láz is.
S ha kitomboltad magad, azt
mondja mindenki: Liszt — not last! *

Ó, te, Billentyűpüffölő
flancos őrmester, aki lő!
Mint gőzgépet győz gőz-elem,
tiéd lesz majd a győzelem!
És végül jön a nagy raport:
Lisztet sütöttél: puskaport!
   
   
   
* Viccet magyarázni halálos bűn, de én ezt a bűnt mégis megátalkodottan el-elkövetgetem, hogy minden potenciális olvasó garantáltan halálra kuncoghassa magát. Tehát: ez itt a híres angol kifejezésre, Last but not least = Végezetül, de nem utolsósorban, utaló szójáték. Least kiejtése: líszt. Liszt — not last = Liszt nem a legutolsó, nem utolsó dolog.

A poén, a verset záró utolsó szójáték az eredetiben: Ravaszsággal/raffináltsággal (németül: List, ejtsd: liszt) győztél, nem kényszerrel/túlerővel. V.ö. Többet ésszel, mint erővel.