Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

George, Stefan: A dal (Das Lied Magyar nyelven)

George, Stefan portréja

Das Lied (Német)

Es fuhr ein knecht hinaus zum wald
Sein bart war noch nicht flück
Er lief sich irr im wunderwald
Er kam nicht mehr zurück.

Das ganze dorf zog nach ihm aus
Vom früh- zum abendrot
Doch fand man nirgends seine spur
Da gab man ihn für tot.

So flossen sieben jahr dahin
Und eines morgens stand
Auf einmal wieder er vorm dorf
Und ging zum brunnenrand.

Sie fragten wer er wär und sahn
Ihm fremd ins angesicht
Der vater starb die mutter starb
Ein andrer kannt ihn nicht.

Vor tagen hab ich mich verirrt
Ich war im wunderwald
Dort kam ich recht zu einem fest
Doch heim trieb man mich bald.

Die leute tragen güldnes haar
Und eine haut wie schnee ..
So heissen sie dort sonn und mond
So berg und tal und see.

Da lachten all: in dieser früh
Ist er nicht weines voll.
Sie gaben ihm das vieh zur hut
Und sagten er ist toll.

So trieb er täglich in das feld
Und sass auf einem stein
Und sang bis in die tiefe nacht
Und niemand sorgte sein.

Nur kinder horchten seinem lied
Und sassen oft zur seit ..
Sie sangen's als er lang schon tot
Bis in die spätste zeit.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://gutenberg.spiegel.de/buch/gedichte-3283/5

A dal (Magyar)

Egy apród az erdőbe ment
Szakálla még laza
Csodák között bolyonga ott
Nem is ment az haza.

Járt utána a falu mind
Járt egy teljes napot
De nem találták bent se kint
Hát azt hitték halott.

Elmúlt hat év s a hetedik
Egy szép nap megkerül
Ott van megint a faluban
Látták a kút körül.

Kérdik ki ő és úgy hiszik
Hogy arca idegen
Atyja nem él anyja nem él
Ismerős nincs jelen.

Eltévedtem el hajdanán
Csodaerdőben ott
Épp állt a bál egy lakoma
S elkergettek azok.

Ott mindenki aranyhajú
És bőrük hófehér
Úgy hívják őket nap s a hold
Hegy völgy tó patak ér.

Nevették csak: hát ily korán
Borgőzös a feje
Rásózták a legeltetést
Azt mondták ez hülye

Marhát őrzött a legelőn
Egy kerek kőre ült 
Dalt dalolt késő éjjelig
A falu rá fütyült

Csak gyereknép hallotta azt
Le-leülvén elé
S a dalnok halála után
Soká énekelé.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap