Harangvirág nőtt
A talaj alól
Hamar kipattant
A drága jól;
Egy csöppnyi méh jön
És belenyal: —
Virág s bogárka
Egymásra vall.
A vers második fele, alternatív változat:
Egy ínyenc méhet
Küldött a kert: —
Virág s rovarka
Egymásra lelt.
A vers szerepel a „Goethe legrosszabb versei” c. könyvben is (Goethes schlechteste Gedichte; Residenz Verlag, 1999); eme legrosszabb Goethe-versekből néhány a Magyarul Bábelben hasábjain is fent van, l ott. Ez a vers távolról sem remekmű, amolyan "eccerű de böcsületes" versike, de "rossz" voltáról nem vagyok meggyőződve; a világirodalom verseinek több mint 90 %-a sokkal rosszabb nála, és a sokkal jobbaknak — mélyebbeknek, esztétikailag magasabbrendűeknek, köztük számos Goethe-versnek is — nagy része reménytelenül hosszú és olvashatatlan... Ezt a „borzasztó rossz” verset megzenésítésre érdemesnek találta a zenetörténetnek talán legabsztraktabb, legfennköltebb ultramodern zeneszerzője, Anton Webern, akinek a végtelenségig összetömörített művei ritkán tartanak tovább tíz percnél. Igaz, van olyan vélemény, hogy megzenésítésre éppenséggel csak ROSSZ versek alkalmasak, mert jó vershez nincs mit hozzátennie a zenének; hiszen a legtöbb opera szövegkönyve is primitív, debilis. (Tőlem is rendelt valaha magyar zeneszerző garantáltan debilis szöveget eleve — szöveg nélkül — már megkomponált dalához. Kitettem magamért: a zeneszerző nagyon meg volt elégedve az eredménnyel, kielégítően rossznak, tehát számára tökéletsen megfelelőnek találta dalszövegemet... „Jól"sikerült debilis szövegemet elvesztettem és elfelejtettem; nem hiszem, hogy kár érte. De nagy költők rossz verseiért kár lenne, ha nem maradtak volna fenn.)
A verset a XIX. századi Hugo Wolf — főleg mint dalszerző ismeretes — is megzenésítette:
https://www.youtube.com/watch?v=wdRoQ9PUCaM
Anton Webern megzenésítése:
https://www.youtube.com/watch?v=nIDF-S68V9A
https://www.youtube.com/watch?v=82Dfj2-4LLw