Goethes schlechteste Gedichte. Eine Auswahl – II. (Német)
O ihr Tags- und Splitterrichter, Splittert nur nicht alles klein! Denn, fürwahr! der schlechtste Dichter Wird noch euer Meister sein. *** Ja, das ist das rechte Gleis, Daß man nicht weiß, Was man denkt, Wenn man denkt; Alles ist als wie geschenkt. *** Eins wie’s andre Die Welt ist ein Sardellen-Salat; Er schmeckt uns früh, er schmeckt uns spat: Zitronen-Scheiben rings umher, Dann Fischlein, Würstlein, und was noch mehr In Essig und Öl zusammenrinnt, Kapern, so künftige Blumen sind – Man schluckt sie zusammen, wie Ein Gesind. Feltöltő | Efraim Israel |
Kiadó | Residenz Verlag |
Az idézet forrása | Goethes schlechteste Gedichte |
Könyvoldal (tól–ig) | 57, 51, 61 |
Megjelenés ideje | 1999 |
|
Goethe legrosszabb versei. Válogatás – II. (Magyar)
Ó ti, kiknek hasogatni szőr kő, Hasogattatok már eleget! Bíz’ még a rossz, suta költő Is mesteretek lehet! *** Biz’ az a legjobb dolog, Hogy nem tudod, Mit gondol agyad, Ha van agyad; Mindent ajándékba kap.
*** Egyik kutya, másik eb
Szardella-saláta a világ; Ízlik előbb, később se fád: Citromszeletek köröskörül, Halak, virsli s mi csak kerül, Ecettül-olajtul dús keverék Akár a virág, mit majd ad az ég – S mi egybe lenyeljük, mint egy cseléd.
|