Goethe, Johann Wolfgang von: Üdvözült vágy (Halasi Zoltán) (Selige Sehnsucht Magyar nyelven)

Selige Sehnsucht (Német)

Sagt es Niemand, nur den Weisen,
Weil die Menge gleich verhöhnet,
Das Lebend’ge will ich preisen,
Das nach Flammentod sich sehnet.

In der Liebesnächte Kühlung,
Die dich zeugte, wo du zeugtest,
Ueberfällt dich fremde Fühlung,
Wenn die stille Kerze leuchtet.

Nicht mehr bleibest du umfangen
In der Finsterniss Beschattung,
Und dich reisset neu Verlangen
Auf zu höherer Begattung.

Keine Ferne macht dich schwierig,
Kommst geflogen und gebannt,
Und zuletzt, des Lichts begierig,
Bist du, Schmetterling, verbrannt.

Und solang du das nicht hast,
Dieses: Stirb und werde!
Bist du nur ein trüber Gast
Auf der dunklen Erde.

Kiadó	Budapest, Magvető Kiadó
Az idézet forrása	Szerb Antal: Száz vers. Negyedik kiadás. 294. p.

Üdvözült vágy (Halasi Zoltán) (Magyar)

Mondd a bölcsnek, mert az érti,
a tömeg csak gúnyol érte,
másként nem érdemes élni,
mint emésztő tűzben égve.

Ahogy hül az éj, mely nemzett,
és a láz, amellyel nemzel,
ott a gyertya lángja mellett
ismeretlen érzés önt el.

Rád a sötétség világa
többé nem borítja árnyát,
föl, magasabb rendű nászra
lobban benned új kívánság.

Már a távolság se gátol,
bűvölt pillangó, repülsz,
hajt a fényszomj, égsz a vágytól,
lángolsz és megsemmisülsz.

Halj bele, hogy végre élj!
Vagy a lét csak börtön,
s te zavaros jövevény
vagy a sötét földön.

(2001)

Halasi, Zoltán