Goethe, Johann Wolfgang von: Újévi rigmusok (Zum neuen Jahr Magyar nyelven)

Zwischen dem Alten,

Zwischen dem Neuen

Hier uns zu freuen,

Schenkt uns das Glück,

Und das Vergangne

Heißt mit Vertrauen

Vorwärts zu schauen,

Schauen zurück.

Stunden der Plage,

Leider, sie scheiden

Treue von Leiden,

Liebe von Lust;

Bessere Tage

Sammlen uns wieder,

Heitere Lieder

Stärken die Brust.

Leiden und Freuden,

Jener verschwundnen,

Sind die Verbundnen

Fröhlich gedenk.

O des Geschickes

Seltsamer Windung!

Alte Verbindung,

Neues Geschenk!

Dankt es dem regen,

Wogenden Glücke,

Dankt dem Geschicke

Männiglich Gut,

Freut euch des Wechsels

Heiterer Triebe,

Offener Liebe,

Heimlicher Glut!

Andere schauen

Deckende Falten

Über dem Alten

Traurig und scheu;

Aber uns leuchtet

Freundliche Treue;

Sehet, das Neue

Findet uns neu.

So wie im Tanze

Bald sich verschwindet,

Wieder sich findet

Liebendes Paar;

So durch des Lebens

Wirrende Beugung

Führe die Neigung

Uns in das Jahr.

Most fut az év el,

Most jön el újra,

Közibe bújva

Némi öröm.

Szól, ami elmegy:

Hátra-előre

Múltba-jövőbe,

Nézz te merőn.

 

Gyötrelemórák

Jönnek, elűznék

Mind ami hűség,

Mind ami vágy.

Mind ami jó-ság

Visszajön újból,

Régi dalunk szól,

Víg szava lágy.

 

Kín meg a jókedv

Elhal egészen,

Eggyek a vészben.

S víg valahány!

Sorsnak az útja

Görbe, de tessék.

Régi szövetség,

Új adomány!

 

Mondd hogy a lenge

Fürge szerencsék

És az ügyesség

Termik a Jót.

Újul a hajlam?

Légy vele boldog,

Az csak a dolgod,

Hogyha kiforrt.

 

Más csak a ráncot

Nézi a vénen

S attól egészen

Elkomorul.

Ámde mibennünk

Hű a barátság

S újra varázsát

Hozza az Új.

 

Mint ha a táncban

Otthagy a párod

S már vele járod

Mint az elébb;

Így ez az élet:

Bár csupa baj van,

Megjön a hajlam,

Hozza az év.