Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Goethe, Johann Wolfgang von: Das Sonett

Goethe, Johann Wolfgang von portréja

Das Sonett (Német)

Sich in erneutem Kunstgebrauch zu üben,

Ist heil'ge Pflicht, die wir dir auferlegen:

Du kannst dich auch, wie wir, bestimmt bewegen

Nach Tritt und Schritt, wie es dir vorgeschrieben.

 

Denn eben die Beschränkung läßt sich lieben,

Wenn sich die Geister gar gewaltig regen;

Und wie sie sich denn auch gebärden mögen,

Das Werk zuletzt ist doch vollendet blieben.

 

So möcht' ich selbst in künstlichen Sonetten,

In sprachgewandter Maße kühnem Stolze,

Das Beste, was Gefühl mir gäbe, reimen;

 

Nur weiß ich hier mich nicht bequem zu betten:

Ich schneide sonst so gern aus ganzem Holze,

Und müßte nun doch auch mitunter leimen.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://www.textlog.de

A sonett (Magyar)

Hogy a megújult vers-szokást szolgáljad,

Az kötelesség - nem szabad kitérned,

Te is a sort hát pontossággal mérjed,

Parancsra, millyent ősi szent szabály ad.

 

Hisz ép', hol a szellem csapongva árad,

Az önkorlátozás legtöbbet érhet -

Hát rántsa a szilaj erő a féket,

Ki jót akar, hiába mégse fárad.

 

Így én is, mit hő érzésim sugalnak,

Szeretném zengeni kimért sonettben,

Büszkén, hogy nincs nyelvében semmi csorba.

 

De nem merek örvendni még e dalnak,

Mert én faragni egészből szerettem,

S itt toldni-foldni kell tán hébekorba.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

minimap