De faja!
Ott állt, ezüst volt haja.
Ámde jött a Néni,
haja ritka: némi.
Hátát meg- s legörbité,
ajkait csücsőrité,
fújja mint fújtató —
oda mind a pompa. Ó!
Mit tett ez a gaztett?
Pitypangunk tök kopasz lett!
Fordításváltozat (kevésbé hű, de viszont pozitívabb kicsengésű):
Meg ne üsd!
Haja törékeny ezüst!
Csakhogy jön a Lányka,
copfja mint a pányva.
Hátat görbít, lehajol,
száját csücsöríti jól,
idefúj, odafúj,
s az egész pompa oda. Fuj!
Mire jó lefújni?
— Hát abból nő az új ki!
Még egy változat:
Csudafolt!
Ezüst haja csudabolt!
Ám egy nő ha jőne
(jaj, csak ne jöjjön ő! Ne!),
legott lehajolna az,
csücsörítene a gaz,
fújna itt, fújna ott,
és a pompa elfogyott !
És a kutyatej,
már csak tar, buta fej.
(„Kutyatej" a népnyelvben a pitypang egyik neve, noha növénytani szempontból nem azonos vele.)