Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hölderlin, Friedrich: Egy rózsához (An eine Rose Magyar nyelven)

Hölderlin, Friedrich portréja

An eine Rose (Német)

Ewig trägt im Mutterschoße,
Süße Königin der Flur!
Dich und mich die stille, große,
Allbelebende Natur;
Röschen! unser Schmuck veraltet,
Stürm entblättern dich und mich,
Doch der ewge Keim entfaltet
Bald zu neuer Blüte sich.



FeltöltőSzalki Bernáth Attila
Az idézet forrásaDie Deutsche Gedichtebibliothek Internet

Egy rózsához (Magyar)

Természet vesz Anyaölbe,
Róna Királyasszonya!
Téged és engem örökre,
Mindent éltető Hona;
Rózsa! díszünk elöregszik,
Téged, engem szél kopaszt,
De ki örök csíra tetszik,
Új virágokat fakaszt.


.....................................
    Megjegyzés:

  
Der Flur = folyosó, előszoba;
Die Flur = mező, róna. A versbeli „der Flur” a nőnemű „die Flur” szó birtokos esete, folyosóhoz, előszobához, házon belüli helyiségekhez semmi köze.

    Pótlólagos megjegyzés: 

Durva tévedés azt hinni, hogy „a német Flur főnévnek több jelentése van”.  Nincs többjelentésű „német Flur főnév”, hanem KÉT „Flur” főnév van: 1. der Flur (hímnemű) és die Flur (nőnemű) mindegyik egyetlen egy dolgot jelent csak: der Flur = veranda, folyosó, die Flur = rét. Ezek ún. azonos alakú szavak, mint pl. a magyarban az „ár” vagy a „hold”: különböző dolgok véletlenül ugyanúgy hangzó neve, de semmi közük egymáshoz. Több jelentésű pl. a „nap” szó: 1. égitest, 2. időszak, de pl. a „szél” nem egy, több jelentésű szó, hanem két, véletlenül azonos alakú szó: 1. szélfúvás, 2. valaminek a széle. A fenti versben nincs semmiféle „tornác” opció: tornácnak fordítani a „die Flur”-t az egyszerűen félreértés, sőt leiterjakab. Die Flur = rét, semmi egyéb.

  

   A vers szó szerinti fordítása:

Örökkön anyaölben hordoz,
Mező/róna Királynője!
Téged és engem a csöndes, nagy,
Mindent éltető Természet;
Rózsácska! díszünk megvénül,
Viharok fosztanak meg téged s engem leveleinktől,
De az örök Csíra hamar kifejlődik
Új virágzásra.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap