Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hölderlin, Friedrich: A napistenhez (Dem Sonnengott Magyar nyelven)

Hölderlin, Friedrich portréja

Dem Sonnengott (Német)

Wo bist du? trunken dämmert die Seele mir

Von aller deiner Wonne; denn eben ists,

   Daß ich gesehn, wie, müde seiner

      Fahrt, der entzückende Götterjüngling

 

Die jungen Locken badet' im Goldgewölk;

Und jetzt noch blickt mein Auge von selbst nach ihm;

   Doch fern ist er zu frommen Völkern,

      Die ihn noch ehren, hinweggegangen.

 

Dich lieb' ich, Erde! trauerst du doch mit mir!

Und unsre Trauer wandelt, wie Kinderschmerz,

   In Schlummer sich, und wie die Winde

      Flattern und flüstern im Saitenspiele,

 

Bis ihm des Meisters Finger den schönern Ton

Entlockt, so spielen Nebel und Träum' um uns,

   Bis der Geliebte wiederkömmt und

      Leben und Geist sich in uns entzündet.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.textlog.de/17830.html

A napistenhez (Magyar)

Hol, merre vagy? még mámorod ott dereng

lelkemben; épp most láttam az isteni

 ifjút, amint a vándorúttól

   lankatagon lefüröszti zsenge

 

fürtjét a felhők híg aranyában, és

önként felé néz még a tekintetem,

 de ő már jámborabb vidékre

   tért, hol a nép szive még imádja.

 

Szeretlek, Föld! megosztod a gyászomat,

mely lassan, mint a gyermeki fájdalom,

 elszenderül, s mint szél zsibong el-

   játszva a húron, amíg belőle

 

méltóbb zenét ki nem csal a Mester: úgy

játszik velünk köd s álom, amíg elő

 nem száll a Kedves, s újra föl nem

   izzik a lét s szellem tüze bennünk.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu/00400/

minimap