Heißenbüttel, Helmut: Gedicht über Hoffnung

Halluzination großer fremder Städte Stadt starrt aus eingefallen Ecke Silberburg-Rosen­­bergstraße Novembersonne Gerüst Ahnung dicht bevor Wiederkehr entgegen
Halluzina­tion letzter Gänge Licht-Schatten-Kolonnen täglich rostrot bewischt Gerüst durch Mauer­blenden hindurch Koordinaten und spät Re­genschieferglanz Fransenstreif abends
Verfolgung und Angst und Ermatten Erfindung und Weglosigkeit hell fremd groß Stadt die Städte des Paradieses was zu kommt uns hell fremd groß und keine Spur hinterlassen
Spritzfleck endgültig asphalt‑ und schatten­gelackt später Umkehr Aufhebung Geschehen Umkehr Geschehen Schattenbild Vorwurf Metall rotgelackt dezemberbraun selbst eine
Möve im Binnenland später Kupferhalden Dohlen Mastenfeld Regenfächer und kleine Figuren auf langhingezognen Prospekten der Schrecken der nicht zu erwarten Begegnung
kreiselnder Dohlenfahnen schräg Mengen von übereinander gestapelten Bahnsteigen plötzlich stanniolfarben Kalkleuchten Lichterbündel Lichtbündelbänder Bandfeld dazwischen
endgültig durch Mauerblenden hindurch Doppel­sinn Wortdinger Schlagholz Sprache verviel­facht multipel sooft auf der andern entledigt dessen was äußerst Nachtigall mitten im Winter

Nagy idegen városok hallucinációja város mered eszembe jut Silberburg-Rosenbergstrasse sarkán novemberi nap állványzat sejtés közvetlenül visszatérés előtti
hallucinációk elé utolsó séták fény-árny oszlopok naponta rozsdavörössel bekent állványzat falak vakablakain át koordinátákon át és későn esőferde fény rojtcsikok
este üldözés félelem eltikkadás találmány és úttalanság világos idegen nagy város a Paradicsom városai ami felénk jön világos idegen nagy és nem hagyni nyomot
befröcskölés végleges aszfalt- és árnylakkozás később visszafordulás megőrzés történés visszafordulás történés árnykép szemrehányás vöröslakkos decemberbarna fém
még egy sirály is belterületen később réztörmelék csóka árbocerdő esőpászták és kicsi figurák hosszan elnyújtott horizontokon váratlan rémület köröző
csókazászlók találkozása ferdén egymásra halmozott peronok tömegei hirtelen sztaniolszínű fénykévék mészfehére köztük fénykéveszalagok szalagföld véglegesen át
vakablakon keresztül kétértelműség szódolgok besulykolt beszéd megsokszorozva és többszörözve ahányszor elintézve az ami nagyon is csalogány a tél közepén