Heine, Heinrich: Die Grenadiere
Die Grenadiere (Német)Nach Frankreich zogen zwei Grenadier, Da hörten sie beide die traurige Mär: Da weinten zusammen die Grenadier Der andere sprach: Das Lied ist aus, Was schert mich Weib, was schert mich Kind, Gewähr mir, Bruder, eine Bitt: Das Ehrenkreuz am roten Band So will ich liegen und horchen still, Dann reitet mein Kaiser wohl über mein Grab,
|
A gránátosok (Magyar)Orosz fogságból hazafelé két francia harcos igyekszik, és ott, hol a vám már németeké, fejöket búnak eresztik.
Mit hallanak ők, a gránátosok ott? Dicsőség napja alászállt, a francia zászló porba rogyott - elfogta az angol a császárt.
A két granadér szeme könnybe borúl, hallván eme szörnyűséget. Az egyik mondja: "Nem élem túl, öreg sebem, ó, hogy éget!"
A másik mondja: "Nincs tovább. Veled halnék, ha mondom, de az én sorsom mostohább: asszony, gyerek a gondom."
"'Asszony, gyerek, most félre velök! Sokkalta több, ami rám vár! Kolduljanak, ha nincs kenyerök - fogságban a francia császár!
Tedd meg, komám, ne hagyj te itt, sorsom ha már betöltve, holttestem francia földre vidd, temess oda francia földbe.
Piros szalagos rendjelem tedd a szívemre szépen, a kardom is legyen velem, puskám is kezemügyében.
Úgy fekszem ott majd, és fülelek, mint föld alatti strázsa - és zaj riad egyszer: vad dörejek, nyihogó paripák dobogása.
Fölöttem a császár átlovagol, sok penge csengve cikáz már, kizörrenek akkor a hantom alól - és védem a bajban a császárt!"
|