Loreley (Német)
Ich weiß nicht, was soll es bedeuten,
Daß ich so traurig bin;
Ein Märchen aus alten Zeiten,
Das kommt mir nicht aus dem Sinn.
Die Luft ist kühl und es dunkelt,
Und ruhig fließt der Rhein;
Der Gipfel des Berges funkelt
Im Abendsonnenschein.
Die schönste Jungfrau sitzet
Dort oben wunderbar,
Ihr goldnes Geschmeide blitzet,
Sie kämmt ihr goldnes Haar.
Sie kämmt es mit goldnem Kamme,
Und singt ein Lied dabey;
Das hat eine wundersame,
Gewaltige Melodey.
Den Schiffer, im kleinen Schiffe,
Ergreift es mit wildem Weh;
Er schaut nicht die Felsenriffe,
Er schaut nur hinauf in die Höh'.
Ich glaube, die Wellen verschlingen
Am Ende Schiffer und Kahn;
Und das hat mit ihrem Singen
Die Loreley getan. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.lyrikwelt.de/gedichte/heineg4.htm |
|
Loreley (Magyar)
Nem tudom, hogy mit jelentsen, Oly bánatos vagyok. Egy régi rege a fejemben Oly kínzón zakatol. Már sötétedik, a hűs szellőben A Rajna halkan csobog. S az alkonyat rőt fényében A hegyorom ragyog. Fenn ül a legszebb lány ott, Alakja igaz tündéri, Arany ékszere csillog, Szőke fürtjeit fésüli. Fésüli arany fésűvel, S ajkáról dal fakad, Éneke csodásan zeng, Varázsos dallama van. S a kis hajón tengerészt vad fájdalommal gyötör, Ő nem zátonyt s szirtet figyel, Csak nézi a csúcsot fönn. Hajót s hajóst a nagy folyam végül hullámsírba vont, s ez, úgy hiszem, dalával Loreley tette volt. Kovács László 2022
|