Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Heine, Heinrich: Azt álmodtam, Isten vagyok (Mir träumt': ich bin der liebe Gott, Magyar nyelven)

Heine, Heinrich portréja

Mir träumt': ich bin der liebe Gott, (Német)

Mir träumt': ich bin der liebe Gott,
Und sitz im Himmel droben,
Und Englein sitzen um mich her,
Die meine Verse loben.

Und Kuchen ess ich und Konfekt
Für manchen lieben Gulden,
Und Kardinal trink ich dabei,
Und habe keine Schulden.

Doch Langeweile plagt mich sehr,
Ich wollt, ich wär auf Erden,
Und wär ich nicht der liebe Gott,
Ich könnt des Teufels werden.

Du langer Engel Gabriel,
Geh, mach dich auf die Sohlen,
Und meinen teuren Freund Eugen
Sollst du herauf mir holen.

Such ihn nicht im Kollegium,
Such ihn beim Glas Tokayer;
Such ihn nicht in der Hedwigskirch,
Such ihn bei Mamsell Meyer.

Da breitet aus sein Flügelpaar
Und fliegt herab der Engel,
Und packt ihn auf, und bringt herauf
Den Freund, den lieben Bengel.

Ja, Jung, ich bin der liebe Gott,
Und ich regier die Erde!
Ich habs ja immer dir gesagt,
Daß ich was Rechts noch werde.

Und Wunder tu ich alle Tag,
Die sollen dich entzücken,
Und dir zum Spaße will ich heut
Die Stadt Berlin beglücken.

Die Pflastersteine auf der Straß,
Die sollen jetzt sich spalten,
Und eine Auster, frisch und klar,
Soll jeder Stein enthalten.

Ein Regen von Zitronensaft
Soll tauig sie begießen,
Und in den Straßengössen soll
Der beste Rheinwein fließen.

Wie freuen die Berliner sich,
Sie gehen schon ans Fressen;
Die Herren von dem Landgericht
Die saufen aus den Gössen.

Wie freuen die Poeten sich
Bei solchem Götterfraße!
Die Leutnants und die Fähnderichs,
Die lecken ab die Straße.

Die Leutnants und die Fähnderichs,
Das sind die klügsten Leute,
Sie denken, alle Tag geschieht
Kein Wunder so wie heute.

 



FeltöltőBilau Attila
Az idézet forrásanet

Azt álmodtam, Isten vagyok (Magyar)

Azt álmodtam, Isten vagyok,
Ücsörgök fent a mennyben,
Körülvesznek az angyalok,
S dicsérik minden versem.

Süteményt, bonbont nassolok,
Kortyolom kardinálom,
Mindezt csak néhány guldenért,
És nincsen tartozásom.

Úgy kínoz itt az unalom,
Leszállnék már a Földre.
Ott nem a Jóisten leszek,
De huncut ördögöcske.

Menj Gábriel arkangyalom
A Földre, ott a népem,
Jó Eugén barátomat
Hozd gyorsan ide nékem.

Az egyetemen nem leled,
Keresd borospohárnál.
Templomban szintén nem lehet,
Egy hölgynél rátalálnál.

Felcsatolja a szárnyait,
És Földre száll az angyal.
Összeszedi, és nemsoká
Megtér a kis bitanggal.

Fiú, én most Isten vagyok,
A földet én vezérlem.
Mondtam neked: híres leszek, 
Mostanra ezt elértem!

Mindennap csodákat teszek,
A halandó elámul.
Kedvedért olyat művelek,
Hogy Berlin belekábul.

A kövezetet felnyitom
Majd vágok bele léket,
Abba fogok tölteni friss
Osztriga tölteléket.

Az égből citromlé szitál.
Hogy kagylón harmatozzon.
Az utcák csatornáiban
Jó bor fog folyni folyton.

Boldogok a berliniek:
Mehet most bárki falni.
Kiszaladnak a nagy urak
Árokból bort nyakalni.

Ujjong majd a költősereg,
Mert csoda ez, s nem talmi.
Az úttestet tiszt és baka
Fogja tisztára nyalni.

Mert a derék katonatiszt
Okos mind, szeme nyitva.
Átélni nem mindig lehet
Oly nagy csodát, amit ma.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap