Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Heine, Heinrich: Csendes az éj, kis utcák nyugosznak (Still ist die Nacht, es ruhen die Gassen Magyar nyelven)

Heine, Heinrich portréja

Still ist die Nacht, es ruhen die Gassen (Német)

Still ist die Nacht, es ruhen die Gassen,
In diesem Hause wohnte mein Schatz;
Sie hat schon längst die Stadt verlassen,
Doch steht noch das Haus auf demselben Platz.

Da steht auch ein Mensch und starrt in die Höhe,
Und ringt die Hände, vor Schmerzensgewalt;
Mir graust es, wenn ich sein Antlitz sehe -
Der Mond zeigt mir meine eigne Gestalt.

Du Doppeltgänger! du bleicher Geselle!
Was äffst du nach mein Liebesleid,
Das mich gequält auf dieser Stelle,
So manche Nacht, in alter Zeit?



FeltöltőSzalki Bernáth Attila
Az idézet forrásaDie Deutsche Gedichtenbibliothek Internet

Csendes az éj, kis utcák nyugosznak (Magyar)

Csendes az éj, kis utcák nyugosznak,
E házban lakott drágaságom;
Rég búcsút intett a városnak,
A házat viszont ugyanott látom.

Ott áll egy ember, a magasba bámul,
Tördeli kezét, kíntól pityereg;
Szörnyű, ahogy arca elém tárul -
A holdfényben magamra ismerek.

Hasonmásom! Te szemét sápadt alak!
Mit majmolod kínjaimat,
Amik oly hosszan sanyargattak,
Szétzilálva álmaimat?



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap