Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Heine, Heinrich: Der Abgekühlte

Heine, Heinrich portréja

Der Abgekühlte (Német)

Und ist man tot, so muß man lang

Im Grabe liegen; ich bin bang,

Ja, ich bin bang, das Auferstehen

Wird nicht so schnell vonstatten gehen.

 

Noch einmal, eh' mein Lebenslicht

Erlöschet, eh' mein Herze bricht -

Noch einmal möcht ich vor dem Sterben

Um Frauenhuld beseligt werben.

 

Und eine Blonde müßt es sein,

Mit Augen sanft wie Mondenschein -

Denn schlecht bekommen mir am Ende

Die wild brünetten Sonnenbrände.

 

Das junge Volk voll Lebenskraft

Will den Tumult der Leidenschaft,

Das ist ein Rasen, Schwören, Poltern

Und wechselseit'ges Seelenfoltern!

 

Unjung und nicht mehr ganz gesund,

Wie ich es bin zu dieser Stund',

Möcht ich noch einmal lieben, schwärmen

Und glücklich sein - doch ohne Lärmen.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.textlog.de/heine-gedichte-abgekuehlte.html

A lehiggadt (Magyar)

Aki halott, soká pihen

a sírban; aggódom, igen,

lelkemben nagy aggodalom van:

nem könnyű feltámadni onnan.

 

Mielőtt az életsugár

kihuny bennem, s szívem megáll,

még egyszer, innen a halálon,

női kegyért küzdeni vágyom.

 

Szőke nő kell csak, akinek

szeme holdfénynél szelídebb,

mert a végén tüze megárthat

a vadul barna napsugárnak.

 

Csak életerős ifjuság

vív a szenvedéllyel tusát,

hajsza az, esküvés, dübörgés,

no meg kölcsönös lelki gyötrés!

 

Nem épen s nem fiatalon,

ahogy most magamat tudom,

még egyszer vágyom önfeledten

szeretni, boldogan — de csendben.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap