Hensel, Luise: Herbst-Seufzer

Die Vöglein weg geflogen,
Die letzten Blumen schon verblüht,
Der Himmel grau umzogen,
Der Sonne Licht verglüht;
O Sommer, schöner Sommer,
Dass so dein Zauber flieht!
 
Der Nordwind hat entführet
Wohl all den lichten, bunten Schein
Und was er nur berühret,
Das nickt und schlummert ein.
O Winter, öder Winter,
Wie traurig wirst du sein!

Elszálltak a madárkák,
búcsúvirágok szirma hull,
az ég szürkére vált át,
a napfény komorul;
ó nyár, édes nyarunk, te,
varázsod hogy fakul!
 
Észak konok szelében
a tarkaságnak tűnni kell,
amihez ér csak éppen,
kókadva szunnyad el.
Ó tél, rideg telünk, te,
de szomorú leszel!