Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hesse, Hermann: Visszatekintés (Rückgedenken Magyar nyelven)

Hesse, Hermann portréja
Szalki Bernáth Attila portréja

Vissza a fordító lapjára

Rückgedenken (Német)

Am Hang die Heidekräuter blühn,
Der Ginster starrt in braunen Besen.
Wer weiß heut noch, wie flaumiggrün
Der Wald im Mai gewesen ?

Wer weiß heut noch, wie Amselsang
Und Kuckucksruf einmal geklungen ?
Schon ist, was so bezaubernd klang,
Vergessen und versungen.

Im Wald das Sommerabendfest,
Der Vollmond überm Berge droben,
Wer schrieb sie auf, wer hielt sie fest ?
Ist alles schon zerstoben.

Und bald wird auch von dir und mir
Kein Mensch mehr wissen und erzählen,
Es wohnen andre Leute hier,
Wir werden keinem fehlen.

Wir wollen auf den Abendstern
Und auf die ersten Nebel warten.
Wir blühen und verblühen gern
In Gottes großem Garten.



FeltöltőSzalki dr. Bernáth Attila
Az idézet forrásahttp://www.vollmond.info/de

Visszatekintés (Magyar)

Virágzik hanga a lejtőn,
A dombon rekettyék barnulnak,
Ki tudja ma már, az erdő
Mily zöld is volt májusban?

S tudja-e még valaki, rigófütty,
Kakukkdal hogy hangzott egyszer?
Ami rég csodásan zendült,
Elhalkult s lett felejtve.

Erdőn nyáresten ünnep volt,
A telehold trónolt a hegyen,
Ki írta fel, ki ünnepelt?
Mára minden szétfoszlott.

Nem ismer senki, de ne sírj,
Nem tudnak rólunk, nem beszélnek,
Már más népek laknak itt,
S nem hiányzunk senkinek.

Esthajnalcsillagra várunk,
Köd száll, megyünk csillagösvényen.
Kedvvel élünk, s elvirágzunk
Az Isten nagy kertjében.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap