Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Huchel, Peter: Akkortájt (Damals Magyar nyelven)

Huchel, Peter portréja

Vissza a fordító lapjára

Damals (Német)

Damals ging noch am Abend der Wind

Mit starken Schultern rütteln ums Haus.

Das Laub der Linde sprach mit dem Kind,

Das Gras sandte seine Seele aus.

Sterne haben den Sommer bewacht

Am Rand der Hügel, wo ich gewohnt:

Mein war die katzenäugige Nacht,

Die Grille, die unter der Schwelle schrie.

Mein war im Ginster die heilige Schlange

Mit ihren Schläfen aus milchigem Mond.

Im Hoftor manchmal das Dunkel heulte,

Der Hund schlug an, ich lauschte lange

Den Stimmen im Sturm und lehnte am Knie

Der schweigsam hockenden Klettenmarie,

Die in der Küche Wolle knäulte.

Und wenn ihr grauer schläfernder Blick mich traf,

Durchwehte die Mauer des Hauses der Schlaf.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://schiwago.blogspot.hu

Akkortájt (Magyar)

Akkortájt este még járt a szél,

Erős vállával lakot rengetve.

Gyerekkel beszélt a hárslevél,

A fű pedig lelkét teregette.

Csillag-oltalomban nyár-tündér,

A lankák szélén, hol házunk volt:

Enyém volt a macskaszemű éj,

Küszöb alatt tücsök makacs hangja,

Szent kígyó a rekettyebokorban,

Halántékain tejszerű hold.

A kapuban néha sötétség nyekergett,

A kutya felcsaholt, szívem megdobbant.

Viharban hagytam, hogy súlyomat tartsa

térdén a halk szavú Bogáncsos Marcsa,

Míg kezében fonál tekergett.

És mikor láttam matt szemét magamon,

Nyugtató álom fújt át a házfalon.



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap