Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Huchel, Peter: Ajánlás (Widmung Magyar nyelven)

Huchel, Peter portréja
Hajnal Gábor portréja

Vissza a fordító lapjára

Widmung (Német)

Herbst und die dämmernden Sonnen im Nebel
Und nachts am Himmel ein Feuerbild.
Es stürzt und weht. Du musst es bewahren.
Am Hohlweg wechselt schneller das Wild.
Und wie ein Hall aus fernen Jabren
Drohnt über Walder weit ein Schuss.
Es schweifen wieder die Unsichtbaren
Und Laub und Wolken treibt der Fluss.
 
Der Jäger schleppt nun heim die Beute,
Das kiefernästig starrende Geweih.
Der Sinnende sucht andre Spur.
Er geht am Hohlweg still vorbei,
Wo goldner Rauch vom Baume fuhr.
Und Stunden wehn, vom Herbstwind weise,
Gedanken wie der Vögel Reise,
Und manches Wort wird Brat und Salz.
Er ahnt, was noch die Nacht verschweigt,
Wenn in der grossen Drift des Alls
Des Winters Sternbild langsam steigt.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.whohub.com

Ajánlás (Magyar)

Ősz. Derengő napkorongok a ködben,
s éjjel az égre tűz fénye ül.
Zuhan és zúg. Őrködik fölöttem.
Mélyúton a vad gyorsan menekül.
S mint visszhang az évek ködéből,
erdőn egy lövés ropog át,
és szellemek jönnek az éjből,
s lombot, felhőt sodor az ár.
 
Vadász viszi haza a zsákmányt,
agancsot, mely ágként az útra leng,
s töprengve figyel új nyomot.
A mélyúton csöndbe mereng,
hol fán aranyfüst vet lobot.
S órák zúgnak bölcs őszi szélbe,
s tűnődés - madár költözése.
S némely szó most só és kenyér.
Sejti, az éj mért hallgatag,
s a tél csillagképébe tér
a föld, s útján továbbhalad.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaH. G.

minimap