Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Kästner, Erich: Ballada Steinherz úrról (Die Ballade vorn Herr Steinherz Magyar nyelven)

Kästner, Erich portréja

Die Ballade vorn Herr Steinherz (Német)

Herr Steinherz aus Kecskemet stand dicht vorm Bankrott
und war entschlossen, rasch und freiwillig zu sterben,
um seiner Frau, durch ein klug erdachtes Komplott,
300000 Pengö in bar zu vererben.
Wie er das machte, wurde zwar später entdeckt.
Aber dass er es fertigbrachte, verdient sozusagen Respekt.
 
Zunächst erwarb er sich fünf Versicherungspolicen.
Dann suchte er einen, mit dem sich reden ließ,
dass der ihm hülfe, den Lebenslauf abzuschließen.
So fand er den Tapezierer, der Fischl hieß.
Herr Steinherz sagte, dass er dem, der ihn töte,
5000 Dollar (hinterher zahlbar) anböte.
 
Fischl meinte, ein Mord sei 'ne schwierige Sache.
Doch Steinherz besorgte ihm anatomische Bücher,
damit er, anhand der Bilder, Studien mache.
Und einen Hammer brachte er mit. Und auch Tücher.
Denn möglicherweise, sprach Steinherz, würde er schrein,
dann könnten die Tücher, als Knebel, recht nützlich sein.
 
Sie fuhren dann miteinander nach Budapest.
Sie aßen zusammen und gingen zusammen aus.
Herr Steinherz kaufte noch rasch für den letzten Rest
seines Gelds einen Mantel für Fischl im Warenhaus.
Heimwärts gab Steinherz dem andern das Honorar
in Form einer Zahlungsanweisung an einen Notar.
 
Der Fischl hob im Abteil den Hammer und schlug.
Die Tücher brauchte er nicht, denn Herr Steinherz blieb stumm.
Nach dem neunten Schlag hatte er scheinbar genug
und sank mit völlig zerhämmertem Schädel um.
Ein Schaffner sah den sterbenden Menschen liegen.
Der Mörder war mittlerweile ausgestiegen.
 
Der Sterbende log. Er log bis zum letzten Moment,
damit man den fliehenden Mörder nicht etwa fände.
Herr Steinherz starb und war bis zuletzt konsequent:
Er log, und das war sein Fehler, noch nach seinem Ende!
Die Dollars, die Fischl verlangte, gab's überhaupt nicht.
Er konnte nicht fliehn. Er stellte sich dem Gericht.
 
Der eine Mann liegt nun in Ketten, der andre im Sarg.
Und die Versichrungen möchten gern wissen,
ob sie die 300 000 Pengö (das sind 200 000 Mark)
der Frau des toten Herrn Steinherz auszahlen müssen.
Mord auf Bestellung ist Schwindel und doch wieder echt!
Sie werden schon zahlen. Herr Steinherz ist tot und hat recht.
 
 
Anmerkung: Diese Episode aus dem Privatleben der Wirtschaftskrise beruht auf Tatsachen.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://books.google.hu/books

Ballada Steinherz úrról (Magyar)

A kecskeméti Steinherz a csőd szélén állt,
s magamagát önként gyors halálra szánta,
hogy nejének egy trükkel, mit bölcsen kifundált,
300 000 pengő készpénzt hagyjon hátra.
Mesteri terve, sajnos, utóbb kiderült.
Ám kalapot le előtte, hogy a tervkivitel sikerült.
 
Öt életbiztosítást kötött holta előtt.
S keresett valakit, aki szót ért vele,
hogy hogyan s mint kell halálba segíteni őt.
S egy kárpitosra talált. Fischl nevűre.
Azt mondta Steinherz: ki néki véget vetne,
5000 dollárt kapna (utólag fizetve).
 
Fischl tudta, az emberölés se csekélység.
De vett neki Steinherz nagyszerű bonctani mappát,
hogy csiszolódjék rajta a szakmai készség.
S kerített kalapácsot. Törlőt s puha vattát.
Mert, ha netán, szólt, mégis ordítana ő,
rém hasznos egy szájbedugásra való törlő.
 
Vonaton Budapestre utaztak el ők azután.
Remekül mulatoztak, reggelig voltak fenn.
Steinherz vett hamar Ott maradék garasán
Fischlnek meleg télikabátot egy üzletben.
Tiszteletdíjul egy bankhitellevelet
még átadott neki a vonaton hazamenet.
 
Bent a szakaszban csattan a vaskalapács.
Nem kell a pecek, mert Steinherzből nem jön a hang.
Kilencszer elég ez a fejbecsapás,
s már szétkalapált koponyával a földrezuhant.
Egy kalauz találta meg az áldozatot.
Közben a gyilkosa kereket oldhatott.
 
A haldokló csalt. Csalt, amíg nem vala holt,
hogy üthessék bottal a menekült lábanyomát.
Steinherz úr meghalt s holtáig konzekvens volt:
hazudott félholtan s holtan is, sajna, tovább.
A Fischlnek ígért dollárra nem volt fedezet.
Fischl hoppon maradt, önmaga jelentkezett.
 
Egyiket sírba, a másikat börtönbe zárták.
És a biztosítónak fő a feje,
hogy azt a 300 000 pengőt (vagyis 200 000 márkát)
özvegy Steinherznének ki kell-e fizetnie?
Megrendelt gyilkosság csalás, de tény a dolog!
Majd fizetnek. Steinherz úr meghalt és övé a jog
 
 
Megjegyzés: A gazdasági krízisnek ez a kis magánélet-epizódja tényeken alapszik.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaB. I.

minimap