Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Keller, Gottfried: Friede der Kreatur

Keller, Gottfried portréja

Friede der Kreatur (Német)

Spinnen waren mir auch zuwider

All meine jungen Jahre,

Ließen sich von der Decke nieder

In die Scheitelhaare,

Saßen verdächtig in den Ecken

Oder rannten, mich zu erschrecken,

Über Tischgefild und Hände,

Und das Töten nahm kein Ende.

 

Erst als schon die Haare grauten,

Begann ich sie zu schonen

Mit den ruhiger Angeschauten

Brüderlich zu wohnen;

Jetzt mit ihren kleinen Sorgen

Halten sie sich still geborgen,

Lässt sich einmal eine sehen,

Lassen wir uns weislich gehen.

 

Hätt’ ich nun ein Kind, ein kleines,

In väterlichen Ehren,

Recht ein liebliches und feines,

Würd’ ich’s mutig lehren,

Spinnen mit den Händen fassen

Und sie freundlich zu entlassen;

Früher lernt’ es Friede halten

Als es mir gelang, dem Alten.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.garten-literatur.de/Leselaube

Béke a teremtmények közt (Magyar)

A póknép volt ifjúkoromnak

legnagyobb ellensége.

A mennyezetről lopakodtak

hajam sürüjébe.

Sarkokba búva lestek ott, vagy

— rémültömre — szétfutottak,

másztak asztallapra, kézre,

sose volt a harcnak vége.

 

Csak hogy megütött a dér s hó,

kezdtem őket kímélni,

megbarátkozni velük és jó

testvér módra élni.

Most gondjukkal egy-egy zugnak

mélyén csöndben meglapulnak,

és ha egy-egy előbukkan,

nem vagyunk egymásnak útban.

 

Volna most egy kisfiacskám,

egy kis szülötte zsengém,

nyájas, kedves, fürge, pajzán,

szépen ránevelném,

fogjon pókot puszta kézzel

s engedje el jószerével:

korábban tanuljon békét,

mintsem egykor én, a vénség.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap