Klabund: Aranyköpések (Aphorismen Magyar nyelven)
|
Aphorismen (Német)Man kann beinah von nichts anderem mehr sprechen als von seiner defekten Gesundheit, mir scheint, auch eine Krankheit kann zum Beruf werden, wo man unter Umständen sehr schnell avanciert und alle Vordermänner überspringt. * Blüten vom Baum der deutschen Dichtung mögen vom Winde da und dorthin getragen werden. Zu Früchten reifen werden nur die, die am Baum bleiben. Sie werden im Herbst geerntet werden, und im Schatten des Baumes wird ein ganzes Volk sich an ihnen erquicken. * Die Jugend wird gegenüber einem konservativen oder stagnierenden Alter immer revolutionär gesinnt sein. * Die deutschen Dichter Ihr Weiser und Verweser unseres Schönen, * Ich liebe die glatten Gesichter nicht und die glatten Redensarten. Sie lügen. * Die Erbsünde des abstrakten Menschen: der Zwiespalt zwischen Idee und Wirklichkeit: wird in die Weite getragen, droht die Erde zu zerreißen. * Ich höre mich gern reden - es ist so unterhaltend, sich zuzuhören.
|
Aranyköpések (Magyar)Kishíján nem beszélhetsz semmi másról, mint defektes egészségedről. Úgy látszik, még foglalkozássá, hivatalos állássá is előléphet valamely betegség. Kedvező körülmények között gyorsan mászhatsz felfelé a szamárlétrán, feljebbvalóidat is megelőzve. * A német költészet virágait elhordhatja a szellő erre meg arra. Gyümölccsé csak az a fog érni, ami a fán marad. Azokat majd leszedik ősszel, és egy egész népet fognak táplálni a fa árnyékában. * * A német költők Ti, kik Szépségünk őrzitek örökkön, * Nem szeretem a kifent-kinyalt arcot és a kifent-kinyalt beszédmodort. Mind a kettő hazudik. * * „A német költők” mindegyike szerepel a „Magyarul Bábelben” hasábjain. A vers minden bizonnyal a világháború alatt íródott, de csak annyit sikerült kiderítenem róla, hogy 1920-ban megjelent egy kötetben. Johann Christian Güntherről azt olvasom az interneten, hogy műveiben jól megfér egymás tőszomszédságában a cinizmus és a leglaposabb és legvulgárisabb szellemeskedés a legtisztább inspirációval. Mörike — paplak: M. evangelikus lelkész volt. Heine: zsidó volt; megkeresztelkedett, hogy semmi se álljon karrierje útjában. Conrad Ferdinand = Conrad Ferdinand MEYER. Nietzsche: lengyel származású volt (legalábbis ő maga ezt állította, de lehet, hogy csak azért, mert utálta a németeket). „A föld fog sarkából kidőlni” (ered.: a földet a darabokra hullás fenyegeti). Így harsogták ezt kisgyerek koromban Magyarországon, amikor ott a királyságot felváltotta a köztársaság. Ez volt a baloldali ideál, ma is ez: szétverni a világot. „Az „absztrakt ember” az az emberfajta, amelyet Goethe rajzolt meg mesterien a Faustban: „Was ich gedacht, ich eil' es zu vollbringen, Amit kigondoltam, futok elvégezni (= végbevinni, a valóságba átültetni)”. És: „Mit bánom én az odaátot [= a másvilágot, ahol majd minden gazemberség elnyeri megérdemelt büntetését]; / Ha rommá verted e Világot (!), / A másik keletkezhet azután.” A királyság gyűlöletes intézmény volt, olyan sőt még sokkal rosszabb kis huncutok és gonosz ostobák kezébe adott hatalmat mint Ferenc József vagy Vilmos császár. De ami utána jött gyakran a szabadság nevében, ahhoz képest a legőrültebb szadista római császárok, a bárdokat lángsírba küldő Erward királyok uralma is idillikus közjátékká törpül. És az „absztrakt embernek” ez a fausti fajtája, mimózalelkű bárdok, írók, filozófusok, lelkesen hozsannáztak a nem ötszázakat, hanem milliókat, tízmilliókat a halálba küldő Sztálinoknak, Mao Ce-tungoknak, Ho Shi-Minheknek. Nagyon kevés verte közülük a mellét, amikor letagadhatatlanul fény derült mind erre. Voltak olyan mimózalelkűek is, akik a nácizmus szolgálatába álltak, például a filozófus Heidegger. Óriási, osztatlan csodáltanak örvend ma is, nem neonáci körökben.
|